Az Egri vár legmagasabb pontján, a délkeleti ágyúdombon – a helyreállításokhoz kapcsolódó régészeti kutatás során – egy bronzból öntött ostromágyú került elő. – közölte az Egri vár közösségi oldala.
Mint azt a bejegyzésben írták, az ágyúdombot, amely egy kőfallal körülvett, több mint 10 méter magas mesterséges domb, a 19. század óta Szép bástyának is nevezik. Eredeti formájában 1542 után kezdték építeni a belső vár délkeleti sarkán, a külső várba vezető Setét kapu mellett.
Az 1552-es ostromra felsorakoztatott török faltörő ütegek romboló tüzére válaszul, többek között erről a dombról szólaltak meg a védők ágyúi. Tinódinak az Egri vár viadaláról szóló énekéből tudjuk, hogy az ágyúdomb tetején palánkot és földdel töltött kasokat helyeztek el.
Az 1560-as években az ágyúdombot többször javították és magasították, illetve külső rézsűjét kettős cölöppalánkkal erősítették meg. Utolsó, immár kőből épített körítőfalakkal történő átépítése a török uralom idejére tehető.
Evlia Cselebi török utazó emlékiratai szerint Musztafa pasa (1636-38) idején épült. Leírása szerint ez az ágyúdomb „az egész városra nézve magaslat, s még a repülő madarat sem engedi átrepülni. Húsz hosszú ágyúja van, melyeket látni kell”. Ezek egyike lehetett a most előkerült, körülbelül 2,-3 tonna súlyú ágyú, melynek csőhossza több mint 3 méter, kalibere (vagyis a csőfurat átmérője) 17 cm. Az ágyú mellett összesen 19 darab tömör vas ágyúgolyót sikerült feltárni, melyek egyenként 15-16 kg-ot nyomnak.
Eger vára 1687-ben felszabadult az oszmán uralom alól. A várban berendezkedő keresztény hadak 1690-ben is leltárba vették az itt talált ágyúkat. Az ebben említett „30 fontos török ágyú, amelynek vége szétrepedt, s ezért újból öntendő” az, ami most előkerült.
A cső a Rákóczi-szabadságharc idején zajló harcok során kerülhetett a földbe. A több, mint 400 éves ágyú felfedezése azért igazi szenzáció, mert teljes ágyúcsövek ritkán és csak kivételes szerencsével őrződnek meg. Emellett ez az ágyú hírmondója a vár izgalmas történetének: feltehetően látta Eger tragikus elestét (1596), a török kiűzését (1687), majd Rákóczi fejedelem ünnepélyes egri bevonulását (1705).
Forrás: Egri vár Facebook-oldala/Dr. Kelenik József és Rákóczi Gergely
Hozzászólások