A pajzsosrákok 200 millió éve változatlan formában élnek Földünkön – ebből adódóan élő fosszíliáknak is nevezik őket a szakemberek.
A napokban érdekes bejegyzést tettek közzé a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos Facebook oldalán:
„Gőtefelmérés közben bukkantunk erre a tavaszi pajzsosrákra a Kiskőrös melletti Ökördi-erdőtelek-keceli-lápok Natura 2000 területen”
írják a nemzeti park közösségi oldalán.
A tavaszi pajzsosrák közeli rokonával, a nyári pajzsosrákkal – változatlan formában – megközelítőleg már 250-300 millió éve él a Földön. Ezek a kisméretű teremtmények a levéllábú rákok osztályába tartoznak, méretük körülbelül 2-7 cm, vízi rák létükből adódóan pedig legalább 40 pár úszó levélláb áll rendelkezésükre a gyors, hullámzó mozgású úszáshoz.
A tavaszi pajzsosrákot az különbözteti meg a nyári pajzsosráktól, hogy farokvillája ágai között levélszerű függelék van, ami viszont a nyárinál hiányzik.
Küllemük szinte megjelenésük óta nem változott: a szakemberek a dinoszauroszok korától számított változatlan megjelenésük miatt élő fosszíliáknak is gyakran nevezik őket.
Fontos hangsúlyozni, hogy bár nem védett fajról beszélünk, azonban sérülékenynek mondhatóak.
A peték kifejezetten igénylik fejlődésükhöz a vizes élőhely kiszáradását, ráadásul akár még évtizedeket is kibírnak víz nélkül, azonban a vegyszerek élővízbe jutása, valamint a vizes élőhelyek minőségének hanyatlása és terjedelmének csökkenése miatt manapság jóval kevesebb pajzsosrákot látni hazánkban.
Hozzászólások