Lakbér körkép: Debrecen az egyik legdrágább megyeszékhely

Fotó: Kiss Lóránt

A lassan másfél éve tartó emelkedés azonban megtorpant.

Stagnál az albérleti piac az egész országban- derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com közös felméréséből. Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint,

országosan mindössze 0,1 százalékkal nőttek, míg Budapesten ugyanennyivel mérséklődtek a kínálati díjak augusztushoz képest. Éves összevetésben ugyanakkor országosan 22, Budapesten 24 százalékkal voltak magasabbak a szeptemberi lakbérek.

Az árak márciusban már egyértelműen a járvány előtti időszakot idézték a fővárosban, azonban reálértéken számítva mégis elmaradtak a 2019-es csúcsoktól.

Az év első kilenc hónapjában figyelembe vett hirdetések 59 százaléka fővárosi, 27 százaléka megyei jogú, 13 százaléka nem megyei jogú városban lévő lakásra vonatkozott. A hirdetések száma jelentősen csökkent, 2020 első kilenc hónapjához képest 21, a 2021 azonos időszakihoz mérten 23 százalékkal.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közlésben kifejtette, hogy a korábbi adatokból már számítani lehetett a havi drágulás megtorpanására, július óta ugyanis egyre kisebb emelkedést mutatott a lakbérindex. Ennektöbb oka is van:

például a megélhetési kiadások növekedése és a rezsiszabályok változása. Az ingatlanpiaci lassulás már az eladó lakásoknál és házaknál is megfigyelhető volt, mert szeptember eleje óta ezeknek az ára sem nőtt.

teszi hozzá a szakértő.

Míg a fővárosban az átlagos bérleti díj 200 ezer forint, addig a megyeszékhelyek tekintetében a cívisváros és Veszprém sem marad el sokkal.

A megyeszékhelyeken az átlagos bérleti díj 120 ezer forint: Békéscsaba 90 ezer forintos összeggel a legolcsóbb, Veszprém és Debrecen 150-150 ezer forinttal pedig a legdrágább.

Exit mobile version