A debreceni Apolló mozi immár 7. alkalommal megrendezett, a tavalyi év legsikeresebb hazai filmjeit egy tíznapos eseménysorozat keretében a közönsége elé táró Magyar Filmszüretén nemcsak már bemutatott alkotásokat, de premier előtti vetítéseket is meg lehetett tekinteni. Nem volt ez másképp 2023. február 4-én sem, amikor a hivatalos, március 2-ai országos vetítése előtt először itt, a cívisvárosban tesztelték közönség előtt az alkotók a 129 című filmjüket.
A 129-et azonban nemcsak a premier előtti vetítés tette vonzóvá a majdnem teltházas közönség előtt, hanem a hazánkban igen ritka filmes műfaja is. Peter Noel filmje ugyanis a sci-fi műfajában forgott, amely hazánkban eddig talán mindössze egy-két filmről, az Űrpiknikről vagy a Hurokról volt elmondható. Tehát, a 129-re nemcsak azok látogattak el, akik kíváncsiak egy-egy új magyar filmre, hanem a science fiction azon kedvelői is, akik talán hiányosnak vélik e műfaj magyar képviseletét a filmvásznon.
Nos, a film, úgy vélem, minden szempontból megfelel a műfaj követelményeinek.
Két idősíkban játszódik, amely idősíkok közül az egyik a nem is oly távoli 2063-ba repít bennünket, amikor az utcán már legalább annyi emberszabású robot és drón „mászkál”, mint amennyi ember. Ezt látva mondhatnánk, hogy a film disztópia, ha a másik idősíkkal nem volna kellően alátámasztva annak a világnak a kialakulása, amit a naptár szerint negyven év múlva már teljesen természetesnek fogunk tartani. Pontosabban: természetesnek kell, hogy tartsuk, hisz, ahogyan azt a film is tükrözi, a technológiai innovációnak az a sebessége, amit nap mint nap megtapasztalhatunk, rákényszerít bennünket, hogy fogadjuk el: errefelé tart a világ.
A másik, a 2063-asnak megágyazó idősík 1984-es: ekkor ismerkedünk meg egy filmes zeneszerzővel, Orlandóval (Kálloy Molnár Péter) és a családjával: a feleségével, Eleonórral (Pikali Gerda) és a kislányával, Lacey-vel (Mayer Szonja). S látjuk kifutni a talajt Orlandóék lába alól: a zeneszerző felkéréseit folyamatosan visszamondják, így egy idő után, a családja eltartása érdekében a férfi bizony törvénytelen eszközökhöz folyamodik…
S láss csodát, egyszer csak ott termünk a 2063-al fémjelzett korszak egyik legnagyobb és vezető vállalata kellős közepén, a klónozással, mesterséges intelligencia-fejlesztéssel, emlékezet- és érzelembeültetéssel foglalkozó Merdocorpban, ahol az egyik kísérleti alany az 1984-ben megismert Orlando, immár Taurus néven.
Ám – mivel őt éppen gyógyszeres kezelésnek vetik alá – a Merdocorp működéséről nem tőle, hanem egyrészt a vállalat munkatársainak mindennapjaiból, másrészt a 129-es számmal ellátott katona (Dér Zsolt), szintén kísérleti alany elmondása alapján szerzünk ismereteket. Attól a 129-től, aki az embertelen, gépek és modern technológia irányította Merdocorp „fogságából” épp szökni készül.
A két szál, miközben szépen összesimul Peter Noel filmjében, s végigkövetjük a két főhős életének eseményeit – a vállalat Taurus esetében sikeres, 129 vonatkozásában viszont abszolút csődöt mondó működését is –, egy valami miatt mégsem kezdünk el szorongani a disztopikus, nem emberek uralta és vezérelte világ kialakulása láttán.
Ez pedig az a szál, amely még a 2063-as idősíkban a Merdocorpnál dolgozó emberek közötti interakcióban is rávilágít bizonyos, nagyon is „életszagú” drámákra.
Például a vállalatvezető, Dina (Csősz Boglárka) és a férje, Robert (Mészáros András) közötti konfliktusra, akiknek hat évesen meghalt a kislányuk, s akik a házassági krízisüket nem tudják a Merdocorp falain kívül megoldani, így az kihat a férfi további cégbéli karrierjére is…
Nos, ezt a szálat látva én azért némiképp tényleg megnyugodtam: ha még negyven év múlva is az egymás iránti érzelmeink, és nem (csak) robotok fognak bennünket vezérelni, akkor talán még nincs minden veszve.
Akkor talán még a gyermekeink, unokáink számára is egy élhető jövőt tudunk biztosítani. Bár a levegőben repkedő rengeteg drón és a futószalagon gyártott emberszabású robotok látványa azért valóban elgondolkodtató. Amennyiben Peter Noel is ilyen céllal tárta elénk a disztópiáját, akkor bizony nyert ügye van.
A filmet március 2-ától minden hazai mozi vetíteni fogja.
Gyürky Katalin
Hozzászólások