A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy meggyőződése szerint a következő időszakban nem lesz szükség a letelepedési kötvényekre.
Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján közölte: az adósságfinanszírozás javult, nőtt a magyar állampapírok iránti kereslet, így nincs szükség erre az eszközre. Hozzátette: a kötvények felülvizsgálata – a Jobbik kezdeményezésétől függetlenül – fél éve tart. Hangsúlyozta: döntést még nem hozott a kormány a kérdésben.
A tárcavezető azt mondta, a kormány visszautasítja az ellenzéki párt zsarolását, és nem köti össze a kötvények kivezetését – ami az állampapírpiaccal függ össze – az alaptörvény módosításával. Utóbbira össznemzeti ügyként hivatkozott, amit "piszlicsáré, pitiáner ügyekkel összekötni kisstílűség".
A kötvények korrupciós kockázatára vonatkozó kérdésre azt felelte: azt a gazdasági bizottság megvizsgálta. "Abban, hogy valaki egymilliárd eurót kölcsönad Magyarországnak, abban mi a korrupciós kockázat?" – kérdezett vissza, hozzátéve: neki furcsának tűnik, hogy valaki azért fizessen, hogy egy bóvlikategóriában nyilvántartott állampapírt megvásároljon.
A miniszter közölte azt is, hogy Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője tájékoztatta a kormányt az alaptörvény-módosítással összefüggő frakcióközi egyeztetésekről, és jelezte, hogy a szöveg három párt számára is elfogadható lenne. Egyelőre úgy áll a dolog, hogy november 8-án vagy az azt követő napokban lesz parlamenti zárószavazás – mondta, kifejtve: 3,3 millió szavazó után megvan a politikai támogatás, és bízik benne, hogy a Jobbik is megfontolja elutasító álláspontját. A mostani hozzáállásával az ellenzéki párt nem a kormánynak és a miniszterelnöknek ad ultimátumot, hanem Magyarországnak és a magyar embereknek – értékelt. Ha nem járulnak hozzá, akkor nem lesz módosítás – összegzett.
Közölte azt is, hogy várhatóan kétezerrel növeli a Magyar Honvédség létszámát a kormány, az erről szóló részletes egyeztetés folyamatban van. A kabinet elvárása, hogy a legénységi állomány létszáma növekedjen – fejtette ki.
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány ötpárti egyeztetést tart szükségesnek a büntetőeljárási és a rendőrségi törvényről is. Szerinte megérett az idő a büntetőeljárási kódex újraalkotására. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy az 1998 óta hatályos jogszabályt 80-szor kellett módosítani, továbbá az átlagos ügyintézési idő 380-390 nap, azaz 10-20 százalékos növekedés tapasztalható.
Szólt arról is, hogy elkerülhetetlennek tartja a bírósági utat a földforgalmi törvény ügyében indult kötelezettségszegési eljárás miatt. Az unió azt akarja, hogy külföldiek és jogi személyek is korlátlanul vásárolhassanak földet, a kormány azonban ezt meg akarja akadályozni – ismertette, hozzátéve, hogy november 15-éig megválaszolják az EU észrevételeit.
Lázár János arról is szólt, hogy jelenleg semmilyen jogi, politikai alapja nincs annak, amivel az illegális bevándorlás ügyében az olasz miniszterelnök fenyegeti a közép-európai országokat, köztük Magyarországot. Matteo Renzi kedden arról beszélt, hogy ha Közép-Európa nemet mond a migránsokra, Olaszország "megvétózza" az EU-költségvetést. Lázár János erre azt mondta: a kormány álláspontja szerint Magyarország a határvédelemmel kiveszi a részét a migránsválság kezeléséből.
Azt is jelezte egyúttal, hogy ma lehetetlen összekötni a bevándorlók kezelését a kohéziós alapok sorsával.
Magyarország azonban nem zárkózik el attól, hogy vizsgálják felül az EU alapszerződését, és így kezdjenek vitát a témában – tudatta a Miniszterelnökség vezetője.
Matteo Renzi szavaival ellentétben a görög kormány bíráló nyilatkozatait Magyarország kevésbé tudja komolyan venni, mivel Görögország lassan három éve nem tartja be a schengeni szabályokat – közölte Lázár János.
A múlt heti brüsszeli európai uniós csúcstalálkozót felidézve kifejtette: a kvóták továbbra is napirenden vannak, de az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker azt kérte a soros szlovák EU-elnökségtől, hogy decemberig tegyen javaslatot egy "korrekt kompromisszum" megalkotására. A kötelező betelepítési kvóta e szlovák javaslattal "versenyez" majd – fogalmazott.
A miniszter egyúttal elhibázott lépésnek nevezte, hogy Brüsszel javaslatot tett az ideiglenes belső határellenőrzések meghosszabbítására.
A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón részvétét fejezte ki a szerdán Bőnyben lelőtt rendőr családjának. A gyilkosságot az elmúlt 25 év egyik legdurvább akciójának nevezte, mivel "a szélsőjobboldali szervezetek vezetői közül" eddig rendőrre fegyverrel senki nem támadt. Szorgalmazta, hogy az igazságszolgáltatás "kompromisszumok nélkül, következetesen" értékelje a bűncselekményt. Az esettel kapcsolatban tudatta: folyik a helyzet és az összes feltétel tisztázását célozó vizsgálat.
Megkérdezték arról is, hogyan értékeli, hogy október 23. alkalmából rendőr altábornaggyá léptették elő az 1989-ben még III/II-es operatív tisztként dolgozó Tasnádi László vezérőrnagyot, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárát. Azt felelte: "kínos, kellemetlen és nincs rendben a történet", és a kormányban csak olyanok ülnek, akik szerint ez probléma. A helyzetet – amelynek kínosságát szavai szerint a miniszterelnök is érezte – az előmeneteli renddel magyarázta.
(MTI)
Hozzászólások