Van egy "nő" egy házban. Egy asszony. Egy anya, tán nagymama. Vannak macskái is. Évek óta nem fizet semmilyen rezsit. Mégis a házban lakik. Rohadt büdös, szemtelen, pofátlan. A liftet kisajátította. A macskái bagzanak, visítanak az éhségtől, a minap meg is marták, mentő vitte el. Itt lehet még évtizedekig, mert mindenki totálisan töketlen és impotens.
Mint nem sokkal később kiderült, rezsit már akkor sem fizetett, amikor elkezdtem kedvelni. Se villanyt, se vizet, se fűtés-melegvizet. Akkoriban tudtam meg, hogy a tizenvalahányból vagy két macskája már önszántából ki is ugrott a hetedikről, a járókelők fejét épp elkerülve. Akkor sejlett fel bennem először, hogy itt bizony baj van.
Volt is ordítozás, jöttek hozzá rendőrök, állatvédők, hivatali emberek, de az eredmény nulla: a bűz és a káosz maradt, az utcai virágládák meg (jóindulatommal együtt) eltűntek.
Évtizedes, behajthatatlan rezsitartozások, szellőztetéstől évekig rettegő szomszédok, egy elbutult, mániákus kéregető vénasszony: ez egy belvárosi tízemeletes mérlege, s mindenki impotens, tehetetlen.
Napközben macskahúgy és macskaszar szaga elegyedik a készülő ebédek finom illatával, a liftet napi 4-5 órában szinte csak Ő használja, és ki is támasztja az ő emeletén, ha úgy szottyan kedve. Csak kávét és édes süteményeket fogyaszt, s közben pénzt kéreget mindenkitől: szomszéd, járókelő, ellenség, barát, bárki jöhet. A köztéri padokról elzavar mindenkit: az az ő helye. Kitiltották már minden boltból, undorodnak beszállni a liftbe utána, legszívesebben pofán vernék, amikor önkényesen, vigyorogva elkezd turkálni a piacos kosarakban. A kismamák pedig egyenesen menekülnek előle: ments Isten, hogy ezek a kezek egy babához érjenek.
Szánalom? Az van. Mindenki szánakozik. Hogy adtam-e neki bármit is valaha? Én ugyan nem. Soha, semmit. Tisztelet az idősek iránt? Abból van bennem bőven, de ezt nem tudom tisztelni, ettől már undorodom.
Mindez azonban kevésbé érdekes. Az érdekes, a lényeg az, hogy ezek szerint ma Debrecen belvárosában így is lehet élni: semmit nem kell fizetni, sőt, még jól ki is tolhatunk a szomszédokkal, ha kedvünk szottyan. Ezek szerint fölöslegesen fizetem, fizetik a közös költséget, a fűtést, a vizet, a gázt, a liftet. Ha nem fizetnék, akkor is ugyanitt, ugyanúgy élhetnének, mint ő. Ez a döbbenet. Az, hogy egy koszos, büdös vénasszony simán, évekre megkeserítheti a többség életét, ráadásul tök ingyen, korlátok nélkül. Mert ez bizony döbbenet: totális, vérlázító, érdektelen impotencia. Van felelős?
KB
Hozzászólások