Azt már viszont sokkal nehezebb elfogadni, amikor azt mondják, hogy ne menjünk az Adriára, majd pont az megy, aki mondja. Azt mondják, hogy hordjunk maszkot és ne fogjuk kezet másokkal, majd épp az szegi meg, akinek hónapokig napi szintű munkája volt ezt elmondani nekünk. És amikor azt gondoljuk, hogy ennél nagyobb ellentmondásba már nem lehet keveredni, kiderül, hogy könyvhét sem lehet. Ami egy szabadtéri vásár lényegében. Olyasmi, mint amilyen a Karneváli Héten is volt, nem is egy. Nem is egyszer. Nem vagyok orvos, mégis merem állítani, hogy nem lehet veszélyesebb, mint egy olyan ülős koncert, ahol nem kötelező maszkot viselni, de több ezren énekelnek. Vagy egy futballmeccs, ahol több ezren kiabálnak. Vagy, mint a gólyatáborok, amelyeket mindenki el tudja képzelni, hogy milyen. És persze – nem túl meglepő módon – már megvan az első egyetem, ahol fertőzött hallgatókat találtak, le is mondták gyorsan az összes többi gólyatábort.
Tényleg nem fér a fejembe: mi alapján lehet szabadtéren együtt egy koncerten 500 ember és mi alapján nem nézegethet könyveket akár ugyanennyi személy egy téren, parkban? A nemrég átadott Dósa nádor téren napok óta úgy hömpölyög a tömeg esténként, mint egy fesztiválon. Ha közben könyveket akartak volna árulni kiadók, akkor nem lehetett volna? És mi a helyzet az átjáró vásárokkal? Vagy a tizenkét naposra duzzasztott 3×3-as kosárlabda eseménysorozattal a Kossuth téren, amelyhez már épülnek az ülőhelyek és szerdán kezdődik?
Én csak tényleg szeretném látni a logikát az egész folyamat mögött. Mindenki sokkal könnyebben el tud fogadni bármilyen helyzetet, ha társul a lehet vagy a nem lehet mellé egy magyarázat. Így csak a frusztráció nő mindenkiben.
Reszegi László
A nyitókép eredeti verziójának forrása: pixabay.com
Hozzászólások