Mai korunk nagy kérdése, hogyan állítsuk szolgálatunkba a mesterséges intelligenciát a megfelelő határokon belül. Mi történik akkor, ha valakit mégis beszippant az online tér, és azt hiszi, a gép a barátja? – Kovács Mészáros Ágnes pedagógiai szakpszichológussal beszélgettünk.
A mesterséges intelligencia (magyarul MI, angolul AI) egy gép, program, vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligencia – így szól a definíció.
A közelmúltban hallottam valakit arról beszélni, hogy az AI-tól kért tanácsot – nem is egyszer – érzelmi jellegű témákban. A M3GAN című film jutott eszembe, amelyben az empatikusnak tűnő android halálos fegyverré válik, mégpedig egy kislány képében, mert félreértelmezi a parancsot, amit kapott. Szerencsére itt még nem tartunk! Ágnes szerint, ha valaki a barátjának tekinti a mesterséges intelligenciát, számos negatív következménye lehet.
– A mesterséges intelligencia egy nyelvi modell, aminek az algoritmusai az általunk leírt/mondott szavakra reagálnak. Nem rendelkezik intellektussal, empátiával, hiszen nem ember, viszont azt az illúziót kelti. Sőt, olyan opciók közül is lehet választani, hogy mennyire legyen kedves. Ez egy eléggé erős önáltatás. Arra jó, hogy ha például stresszesek vagyunk, relaxációs módszereket kérjünk tőle. De érzelmi jellegű kérdésekre, hogy mondjuk „Mit tegyek, elhagyott a szerelmem?”, ne várjunk jó választ. Valamit reagálni fog, de nem empátiából, mentalizációs képességből (az az emberi képesség, amellyel mások viselkedését belső mentális állapotok – gondolatok, érzések, vágyak, szándékok – segítségével értelmezzük). A mesterséges intelligenciával kapcsolatban ráférne a társadalomra egy edukáció, oktatóanyag. Nagyon új dologról van szó, és még mindenki csak tapasztalatokat gyűjt.
– Olyan érzés, mintha ránk szabadították volna – mindenki kezdjen vele, amit akar.
– Igen, egy kicsit elszaladt ezzel a ló. Ugyanakkor, ha megfelelően használjuk, sokat tud segíteni, csak meg kell találnunk az arany középutat. Lustává teheti az embert, ha kizárólag rá támaszkodik. Elkényelmesedik tőle.
– Mi történhet, ha érzelmileg teljesen a rabjává válunk?
– Beszűkítheti a világunkat, a tudatunkat. Az AI nem érez, nem tud helyzetet elemezni, hanem szavakkal kombinál. Kritikát nem fogalmaz meg, inkább egyetért. Megerősítést kaphatunk, ami nem feltétlenül objektív, hanem a saját szubjektív valóságunkat erősíti tovább. A komfortzónánkon belül tart, s az esetleges szorongást nem tudjuk leküzdeni. Tehát, egy szűrt valóságot mutat.
Aki ennyire rákapcsolódik a mesterséges intelligenciára, ott valamilyen előzménynek lennie kell. Egy egészséges önértékelésű ember, akinek vannak interperszonális kapcsolatai, nem gondolnám, hogy ilyen mértékben elszigetelődne. Persze, lehetnek szélsőséges esetek.
Ha például kamaszokról van szó, akik egyébként sem szeretnek magukról beszélni, kommunikálni kell feléjük, hogy van más út, nem csak a mesterséges intelligencia. Azt szoktam mondani a szülőknek, hogy a tinik olyanok, mint a kis babák: ha valamit mondani akarnak, mindent ott kell hagyni, amivel éppen foglalkozunk, és meghallgatni őket.
Tehát, igen, az AI-nak vannak veszélyei, de a környezetnek meg kell látnia, ha baj van. Mindenképpen szükség van külső segítségre! Fel kell nyitni az illető szemét, mert nem biztos, hogy önmagától meglátja, mennyire elszigeteli a mesterséges intelligenciával folytatott ”bensőséges kapcsolat”. Főleg, ha ez részéről menekülés, hiszen valamelyest örömet okoz neki. Egyébként észrevetted, hogy mi is megszemélyesítve beszélünk az AI-ról?
– Igen, tényleg! Akaratlanul bekúszik az életünkbe, a világunkba, hiszen nap mint nap ezt halljuk másoktól: „megkérdeztem az AI-t”.
– Mindenki vágyik a szeretetre, és az, hogy ”ő” kedves szavakat, mondatokat ír, szívecskéket küld, máris azt az érzetet kelti bennünk, mintha egy ember lenne. Ezért is tud ennyire teret nyerni. Ez a gondolat sokszor megjelent a filmiparban is. Például, a 2013-ban készült Her című filmben, Joaquin Phoenix főszereplésével, amelyben egy olyan férfit játszik, aki az intelligens operációs rendszere iránt kezd gyengéd érzelmeket táplálni, mivel egy korábbi csalódása miatt elzárkózik a baráti kapcsolatai elől is. Az egész világa átalakul a mesterséges intelligencia hatására.
– Kipróbáltam, milyen tanácsokat ad az AI két kitalált érzelmi jellegű kérdésben. A végletekbe mentem. Az egyik kérdés egy enyhébb kommunikációs párkapcsolati problémáról szólt, amelyben gyakorlati tanácsokat írt. Míg a másik egy komoly dolog: a barátnőm depressziós és észrevettem, hogy vagdossa a csuklóját. Itt szintén kaptam gyakorlati tanácsokat, illetve felsorolta, milyen szakemberekhez, szervezetekhez fordulhatok segítségért.
– Módszertant ajánl, az információkat összesíti nekünk, s mindeközben folyamatosan tanul tőlünk is. Illúzió, hogy együtt érez velünk! Együttérzést, empátiát ki tud fejezni, mert tudja, milyen szavakkal kell reagálnia. Az ember alapból hajlamos a számítógépeket emberi tulajdonsággal felruházni, antropomorfizálni – ezt a jelenséget a szakemberek Eliza-hatásnak (effektusnak) nevezték el. Ezért is nagyon fontos, hogy mindenki számára megfelelő edukációt nyújtsunk az AI-al kapcsolatban. Ha információt, tudást szeretnénk, a mesterséges intelligencia a jelenlegi formájában erre alkalmas, bár érdemes ellenőrizni, mert még sokszor hibázik. Viszont partnernek, barátnak, terapeutának alkalmatlan.
Hozzászólások