Ha valaki eljut addig a pontig, hogy egy lelki problémával pszichológushoz fordul, sok kérdés felvetődhet benne. „Mit mondhatok el?”, „Tényleg kötelezi a titoktartás?”, „Ezt elmondjam? Á, inkább nem! Nagyon szégyellem!”. A pszichológusok szakmai és etikai kötelezettségeiről, valamint az előttük való teljes megnyílás fontosságáról Kovács Mészáros Ágnes pedagógiai szakpszichológussal beszélgettünk.
A pszichológusokat kötelezi a Szakmai Etikai Kódex, amelyet a Magyar Pszichológiai Társaság honlapján bárki el tud olvasni. Ez egy olyan szabályrendszer, amelyet mindenkor, minden esetben be kell tartaniuk a szakembereknek. A legfőbb irányelvek a következők: az emberi méltóság tisztelete, elkötelezettség és felelősség, szakszerűség, feddhetetlenség, segíteni akarás.
Kovács Mészáros Ágnessel arról beszélgettünk, mi oldhatja az alapvető bizalmatlanságot a pszichológusokkal kapcsolatban, hiszen sokakban van. – A titoktartási kötelezettség és a morális értékrend ugyanolyan komoly, mint az orvosoknál, ügyvédeknél, jogászoknál. A titoktartás teljeskörű, ami akkor is él, ha a kliens már nem jár a pszichológushoz, vagy meghal. A halála után nem adhatjuk ki az információkat családtagoknak sem. Abban az esetben oldódik fel a titoktartás, ha a kliens veszélyben van, vagy veszélyeztetne másokat.
Az első alkalommal mindezeket tisztázzuk, s az illető tudja, biztonságban lehet az ülések során. Online beszélgetésnél ugyanezek a szabályok érvényesek. Felvétel nem készül. A pszichológus jegyzeteket készíthet magának, ami minden esetben el van zárva az üléseket követően. Büntetőjogi eljárás alá vonható a pszichológus, amennyiben megszegi a titoktartási kötelezettségét.
– Mi van akkor, ha valaki fél megnyílni még a pszichológus előtt is?
– Egy alapvető bizalmat ki kell építenünk azzal a szakemberrel kapcsolatban, akitől segítséget kérünk. Ez egy hivatás, amit végzünk. Diplomaszerzésnél felesküszünk arra, hogy a kliensnek a legjobb tudásunkat adjuk. A feltétel nélküli elfogadás alapvetésünk. Mindenkinek más az élettörténete, a traumái. Nem azért vagyunk itt, hogy ítélkezzünk, hanem hogy segítsünk.
Ha valaki nem tud őszinte lenni a pszichológusával, a saját fejlődését gátolja. Lehet, egy részlet annyira fontos, hogy pontosan azon áll, milyen irányba kell tovább menni. Az ülés elején mindig megkérem a klienst, jelezze, ha például túl hirtelen kérdezek valamit, túl mélyre megyünk, nem szeretne róla beszélni, még nem áll készen vagy szégyelli. Ne hallgassuk el ezeket sem, hanem mondjuk el az igazat. A pszichológus abban is segíthet, hogy bátorságot gyűjtsünk elmondani.
– Előfordulhat olyan is, hogy alapvetően nem szimpatikus a pszichológus.
– Igen, lehet olyan eset, hogy a szakember személyisége nem illik a klienshez. Ilyenkor nem a szakértelmét kell kritizálni, mert az általában ki sem derül. Ezért nem egyszerű a pszichológus kiválasztása, mert az emberi tényezők szintén fontosak, hiszen a személyiségünkkel is dolgozunk.
Hogy érzékeltessem: van, aki olyan típus, mint dr. Csernus Imre pszichiáter, van, aki lágyabb. Lehet, a klienshez a „csernusdokis” szakember passzol, lehet, hogy nem. Ha úgy érezzük, valami miatt nem a megfelelő pszichológust választottuk, inkább váltsunk. Emiatt nem kell általánosítani.
Az ülés előtt érdemes átgondolni, miről szeretnénk beszélni a pszichológussal. Ha általánosságban véve bizalmatlanok vagyunk, a titoktartásról is kérdezhetjük részletesebben. Egy pszichológustól kérdezni sosem hiba! Abból nem lehet baj!
Hozzászólások