Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) szerdán Magyarország ellen a felsőoktatási törvény módosítása miatt, amely bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU).
A brüsszeli testület illetékes szóvivője sajtótájékoztatóján bejelentette, úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a nemrég elfogadott törvénymódosítás ügyében.
Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért "szilárd tények alapján" kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket – jelentette ki Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete.
A felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését érintő vitán Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.
Alaptalanok a Közép-európai Egyetem bezárásáról szóló vádak, a törvény ugyanis nem tesz mást, mint egységesíti a valamennyi magyarországi felsőoktatási intézményre vonatkozó szabályozást – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésének a magyarországi alapjogok helyzetéről folytatott vitáján szerdán.
A miniszterelnök aláhúzta, a magyar szabályozás bezárja a spekulációk és visszaélések lehetőségét, átláthatóságot követel és felszámolja az európai egyetemekkel szemben eddig élvezett privilegizált helyzetet.
Kijelentette, mint egy uniós tagország vezetőjének, kötelessége biztosítani, hogy az európai és a magyar egyetemek ne legyenek hátrányosabb helyzetben versenytársaiknál.
Nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ugyanakkor számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Felszólalásában Orbán elmondta, kormánya azért bírálja az Európai Uniót, mert szeretnék kiküszöbölni a fennálló hibákat, illetve megreformálni az EU-t.
Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.
Az ülésen egyebek mellett megvitatják a magyar felsőoktatási törvény módosítását, a civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályok tervezett szigorítását, a menedékkérők automatikus őrizetbe vételét, valamint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését.
Mindemellett folytatja a párbeszédet az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a felmerült vitás kérdésekben, köztük a menekültügyi szabályozás ügyében, valamint továbbra is szorosan figyelemmel fogja követni a civil szervezeteket érintő törvénytervezet – közölte szerdán a brüsszeli testület vezető szóvivője.
Margarítisz Szkínász szóvivő a bizottság szokásos napi sajtóértekezletén emellett arról tájékoztatott, hogy még délután választ fognak adni a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! nevű kampányában megfogalmazott, szerinte hamis állításokra.
Mint az Európai Bizottság által kiadott közleményben írták, a nemzeti konzultáció számos elemében "téves és rendkívül félrevezető állításokon és vádakon alapul", Frans Timmermans, a testület első alelnöke ezért tisztázni fogja a helyzetet és tényeken alapuló választ fog adni az Európai Parlament plenáris ülésén.
Állásfoglalást fog elfogadni májusban az Európai Parlament plenáris ülése a jogállamiság magyarországi helyzetéről – szavazták meg a képviselők a szociáldemokrata frakció javaslatát a szerdai ülésen megnyitásakor.
Az állásfoglalás ellen szólalt fel Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport egyik lengyel tagja, aki szerint "Európának elege van már a konfliktusokból", "nem szabad tovább mélyíteni a válságot", ezért nincs szükség erre a lépésre.
Rajta kívül Marie-Christine Vergiat francia radikális baloldali képviselő is szót kért a szavazás előtt, aki ugyancsak ellenezte a parlament tervezett állásfoglalását, a képviselők többsége azonban jóváhagyta a kezdeményezést.
(MTI)
Hozzászólások