Érdekes és szórakoztató beszélgetésnek lehettek szem- és fültanúi azok, akik április 4-én este a Nagyerdei Víztoronyba látogattak a legutóbbi KULTerdő rendezvényre: Géczi János József Attila-díjas író-költővel és Likó Marcellel, a Vad Fruttik zenekar énekesével Áfra János beszélgetett dalokról, versekről és természetesen A Bunkerrajzolóról.
Mintegy 50-60 óra beszélgetés áll Géczi János A Bunkerrajzoló című könyve mögött, melyben Likó Marcell élettörténet-rekonstrukciója tárul a szemünk elé. Mindketten hangsúlyozták, nem életrajzi műről van szó, sokkal inkább szociográfiai célzatú alkotásról. – Nem az a fontos, hogy ki mondja, hanem az, hogyan emlékezik vissza. Marci a saját életét kilencféle módon tudja elmondani, kilenc személyiséggel, éppen ezért lett kilenc fejezet könyvben – mondta Géczi János, aki a ’80-as években nagy port kavaró Vadnarancsok szerzője is egyben. Mint mondta, 35 éve kutató-biológusként végzett, majd a Semmelweis Kórház Pesthidegkúti Pszichoterápiás Intézetében Goldschmidt Dénes (intézetigazgató, pszichiáter) révén lehetősége nyílt mélyinterjúkat készítenie a páciensekkel. A beszélgetések során szembesült azzal, hogy a betegségek kialakulásáért csak csekély mértékben felelősek a biológiai tényezők, sokkal inkább a társadalom betegíti meg az embereket. – A ’80-as években a lakosság 40%-a – négy millió ember – volt társadalmilag, 3-4%-uk pedig pszichológiailag deviáns – mondta Géczi. A Vadnarancsokban négy reményvesztett, „margón élő” fiatalról írt, mely az akkor legszabadabb irodalmi folyóiratban, a Mozgó Világban jelent meg. Ám a Vadnarancsok-részlet miatt három-négy nap után az állampárt visszarendelte a piacról a kiadványokat és bezúzatta.
„Megkérdeztem, ért-e valamennyire az irodalomhoz?”
– János meghívta a Vad Fruttikot a veszprémi Éjszakai Egyetemre zenélni és beszélgetni, innen ered az ismertségünk. Én akkor nem tudtam, hogy pontosan ki is ő, azt hittem, szervező. Megkérdeztem, ért-e valamennyire az irodalomhoz, mert lenne néhány dalszöveg, amit megnézhetne. Akkor még fogalmam sem volt, hogy több tucat könyvet írt, és, hogy József Attila-díjas is. Amikor beléptem a lakásába, megláttam a rengeteg könyvet és egy Szilágyi Lackó festményt, akkor jöttem rá, hogy János valószínűleg nem programszervező – mondta Likó, hozzátéve, sorra vitte a dalokat Géczihez, amelyeken együtt dolgoztak. A közös munka során sokat beszélgettek, barátokká váltak. Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum igazgatója gondolta, hogy érdemes lenne Likó életéből is könyvet írni a Vadnarancsok mintájára, de az énekes nem érezte magát ehhez elég érdekesnek. – Eleinte szégyelltem, hogy például az apám alkoholista volt, és nem beszéltem róla. Tudjátok, ez olyan, amikor valaki állásinterjúra megy. Ott saját személyiségünk kipolírozott mását kell mutatni, ami nagyon álszent dolog. János azonban igyekezett ráirányítani a figyelmemet arra, hogy minél kevesebbet hazudjak – mondta Likó. Hozzátette: ahogy egyre többet beszélgettek, felismerte, hogy nincs mit szégyellnie az életével kapcsolatban.
Nincsenek szerzői jogviták
Likó ún. kollázs technikával dolgozik, egy nagyméretű papírlapra ír fel szavakat, szókapcsolatokat, majd ezekből áll össze a dalszöveg. – Elviszem Jánoshoz az ötleteimet, ő elküld, hogy gondolkodjam még rajta, aztán visszamegyek, és megint elküld. Végül belejavít, szavakat cserél ki, szókapcsolatokat ír hozzá – mondta az énekes. Ennek részleteit az Énekelt és el nem énekelt dalok című kiadványban lehet nyomon követni. Az énekes elmondta, a dalszövegeit nem tekinti versnek, számára a vers sokkal magasztosabb dolog. – A dalszöveg állhat akár fragmentumokból is, hiszen én vagyok az, aki összetartja, ha kiállok a színpadra énekelni – fogalmazott. Ahogyan Géczi János formálja Likó Marcell munkásságát, ugyanúgy az énekes is hat az íróra. – Az irodalom nagyon kevés emberhez szól. Marcitól megtanultam, hogy ez a nemzedék szöveggé formázza saját magát. Közérthetőbbé váltam – mondta Géczi. Az író úgy fogalmazott, rettenetesen szerencsétlen a mi európai kultúránk, ami megköveteli, hogy művekhez legyen szerző is feltüntetve. – Ezek kollektív szerzemények, több százezer ember tapasztalata. Én úgy segítem Marci szövegeit, hogy megpróbálom azokat elvinni az elmondhatóság, a történet irányába – mondta. Likó hozzátette, Géczi döbbentette rá arra, hogy kortárs műveket kell olvasni (pl. Áfra Jánost), nem a nagy klasszikusokat. – A saját életünket a kortársaink között töltjük el. Engem a kortárs művészetben mindig a tisztességes őszinteség érdekelt, ami Marci szövegeiben is megvan. A Bunkerrajzoló nem az ő élete, aki Marci életére kíváncsi, hallgassa meg a dalait – mondta Géczi. – Azokban benne van, hogy egy volt szocialista városban lengyel mama és magyar papa gyermekeként hogyan alakult az élete: pokolra szállás történet ez, mégis megváltja magát. Saját hajánál fogva kiemeli magát a szarból – tette hozzá.
A drogok szárnyán
– Azért kezdtem el drogozni, mert utáltam másnapos lenni. Aztán elszívtuk az első füves cigit, majd a sokadikat, és megtapasztaltam, hogy jé, nem vagyok másnapos. A drog segített felfedezni a mi világunkat. Aztán elmentem az LSD és a meszkalin irányába, mindig jobban vonzottak a hallucinogén drogok. Míg az alkohol tompít, addig a drogok által felgyorsul a gondolkodás. Józanon azt éreztem, hogy nem vagyok hatással semmire, de igazából nem kerestem az okát, miért kezdtem el drogozni, egyszerűen jó volt – mondta az énekes. Elmondta, úgy érezte, kontroll alatt tartja az életét, ám a kezdeti örömhullámokat felváltották a „tripek”, a mélypont és a szorongás. – Állandóan fulladtam és fekete-fehérben láttam mindent hónapokig.
Az est folyamán az énekes többször gitárt ragadott és énekelt a közönség nagy örömére, olyankor a H2O Galériában szinte megállt a levegő. Likó átütő erővel adta elő többek között a (Géczi szerint legsikeresebb közös szerzeményüket) Darabokban című dalt is. – Valóban sikeresek ezek a dalszövegek, amit a szakma is elismert: Likó Marcell néhány napja vehette át ARTISJUS díjat az Év szövegírója kategóriában – mondta büszkén Géczi János.
A kérdésre, hogy mik a jövőbeni tervek, az alkotótársak elmondták, A Bunkerrajzoló színdarab mintájára a tervek szerint a Béke presszót is színre viszi Vándorfi László, és készül új Vad Fruttik nagylemez is, rögtön kettő: egyik közülük zajos, remixes, high-tech dalokkal.
Vass Kata
Hozzászólások