A spirituális témákat előszerettel alkalmazó szerző 1936. december 1-jén született Budapesten, a saját oldalán pedig ezt írja az Önéletrajz fül alatt:
„Lényegében nincs is életrajzom. Ilyenkor fel kéne sorolni iskoláimat, kitüntetéseimet. De mindaz, amit az iskolában tanultam, hazugság volt. … Gyermekkoromtól kezdve magamat nevelem. És azok az emberek, akiket szellemi tanítómesterem hozzám küld. … Kívülről nézve az életem unalmas.”
A life.hu ennek ellentmond, és összeszedett néhány érdekes dolgot Müller Péter életéből:
Születésétől kezdve Zuglóban él, s bár nagyon sokat utazott, és mindenhol gyorsan otthon is érezte magát, mégis Zugló az ő szűk hazája, amelyhez hűséges.
Különlegesen mély kapcsolatot ápolt édesanyjával, olyat, amely nagyon ritka anya és fiú között. Legutóbbi interjújában azt nyilatkozta, hogy édesanyja halálával a legjobb barátját is elveszítette.
A háború alatt édesanyjával el kellett költözniük a saját otthonukból, de a lepecsételt házba visszajártak lopni – maguktól.
Kisfiúként végignézte, hogy az édesanyját majdnem megerőszakolja egy orosz katona, de a történet végül csodás véget ért: nem történt erőszak, sőt, a férfi beleszeretett az asszonyba.
A szülei a háborút követően elváltak – ő maga biztatta az édesanyját, hogy induljon el egy új, boldogabb élet felé.
Legutóbbi művét, az Anyám titkos könyvét a szó szoros értelmében nem is ő írta, hanem régóta halott édesanyja.
Nincs diplomája és nem szenved „végzettségmániában”.
Fiatalon még a színészkedésbe is belekóstolt, sőt egy alkalommal az édesanyját is meg kellett pofoznia a színpadon.
1956-ban hat golyót kapott, és ez a halálközeli élmény más emberré tette.
A golyókat nem azért kapta, mert buzgott benne a forradalmárvér, hanem azért, mert a szerelméhez sietett.
Az eset után hat évig nem találkozott a szerelmével, Ágnessel, később mégis összeházasodtak.
Ez a szerelem azóta is tart.
Feleségével, Ágnessel két gyermeket neveltek: Müller Péter Sziámit – Ágnes előző házasságából – és Müller Júliát.
Húsztól negyvenéves koráig a bukások sorozatát élte át, nem volt sikere – küzdelmes időszak volt számára, mégsem vergődött, akkor sem, amikor a felesége tartotta el.
Később viszont számos díjat kapott munkásságáért: a Filmkritikusok díját, az Onassis-díjat, a Magyar Népköztársaság Tisztikeresztjének aranyfokozatát, József Attila-díjat, Kossuth-díjat, Libri Aranykönyv díjat, sőt Zugló díszpolgára is.
Ezek közül az 1997-ben a drámaírók világversenyén LUGOSI: A vámpír árnyéka című drámájáért elnyert Onassis-díjra a legbüszkébb.
Több mint ötvennyolc éve a budapesti Madách Színház dramaturgja.
A tanári pályafutás sem áll tőle távol, ugyanis színészlélektant is tanított musicalszínészeknek.
Még ma is rendszeresen tart előadóesteket országszerte, és beszélget az olvasókkal.
A sport mindig az élete szerves részét képezte. Először úszott, utána vízipólózott, majd nyolc éven át bokszolt, de a birkózást is kipróbálta. Még ma is aktívan látogatja a konditermet, mert hisz a test és a lélek egységében.
Hozzászólások