Ma rendezik meg a mohácsi busójárás fő programjait; a maszkosok dunai átkelésére, a főtéri felvonulásra, a koporsó vízre bocsátására, valamint az esti máglyagyújtásra várhatóan több tízezer érdeklődő lesz kíváncsi a Duna-parti városban.
A február 20. és 25. között zajló télűző, tavaszköszöntő népszokás vasárnapi programjai reggel kilenctől az éjszakai órákig tartanak.
A térség legnagyobb eseményén 64 busócsoport 1750 busója és egyéb maskarása gondoskodik a résztvevők szórakoztatásáról, jelentős részük vasárnap már a reggeli óráktól rója majd a mohácsi utcákat. A borzas, busóbundákat öltő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal "felfegyverkezve" búcsúztatják a zord évszakot.
Farsangvasárnap délelőttjén egyebek mellett a busóálarcok faragásával ismerkedhetnek meg és több busócsoport bemutatkozásán vehetnek részt az érdeklődők, miközben a szerb templomnál és a busóudvarban lévő színpadokon zenekarok, táncosok váltják egymást.
A busójárás egyik legfontosabb eseménye vasárnap dél után nem sokkal lesz: a mohácsi révnél tánccsoportok, dudások és busók bemutatói közepette kelnek át a busók a Dunán. Ezt követően a belvárosban nemzetiségi néptáncbemutatók, koncertek veszik kezdetüket miközben a Koló tér környékén busók és farsangi csoportok kezdenek gyülekezni és indulnak vonulásba város központi tere felé.
A délután második felében a busóudvar színpadán néptánccsoportok és tamburások bemutatói zajlanak majd, Menyhárt Éva sokac népdalokat énekel a Széchenyi téren, míg röviddel négy óra előtt szabad farsangolás veszi kezdetét a maskarások és az érdeklődők között.
Az új busók Széchenyi téri avatását követően, várhatóan fél ötkor – a téltől való búcsúzás egyik szimbolikus lépéseként – a kompkikötőnél bocsátják a Duna vízére a farsangi koporsót. Egy órával később pedig busók és látogatók gyűrűjében meggyújtják a népszokás egyik látványosságát, az óriási máglyát a belvárosban.
A szervezők korábbi tájékoztatása szerint a programokon napi átlagban 50-60 ezer ember is megfordulhat átlagosan, a legtöbb látogató kedvező időjárás esetén pedig várhatóan éppen vasárnap érkezik a városba.
Az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 2009-ben felvett hagyományőrző farsangi eseményt a helyiek által sokacnak, a köznyelvben sokácnak nevezett népcsoport honosította meg, azt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A sokacok hagyományait, népművészetét, mindennapjait tavaly nyár óta egy tájház is bemutatja Mohácson.
A busójárás idei programjáról, a helyszínek megközelítéséről, parkolásról a www.mohacsibusojaras.hu oldalon és a rendezvény hivatalos közösségi oldalán olvashatók részletek.
(MTI)
Hozzászólások