1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen Széchenyi István egy teljes évnyi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására, amely 1845-től hivatalosan is a Magyar Tudományos Akadémia nevet viseli. Akkor még a főurakból és főpapokból álló igazgatótanács hatásköréből adódóan rendelkezett az intézmény vagyonával, valamint gyakorolt egyéb jogokat, így a 25 főből álló tanács választotta meg a tisztviselőket is – első elnöknek Teleki Józsefet, alelnöknek pedig Széchenyi Istvánt tették meg.
A reformkor közepén a hangsúlyt a magyar nyelvtan egységesítése, a szabályok lefektetése, a nyelvművelés kapta. Azonban a történelmi események a társaság működését is befolyásolták. Idővel megváltozott az Akadémia struktúrája is, rendszerüket újabb tudományágak képezték köszönhetően a hazai tudományos éra fellendülésének, melyet ugyan részben a két világháború között eluralkodó konok eszme, részben a korlátozott mértékű anyagi javak nem megfelelő szétosztása keserített meg. Mégis ekkorra már olyan természettudósok tartoztak az Akadémia tagjai közé, akik méltán vívták ki a világhírnevet akár orvosi, akár mérnöki tevékenységükkel.
Nem túlzás kijelenteni, hogy magyar szakértők nélkül mára a tudomány nem lehetne ennyire előremutató, hiszen a számtalan publikáció mellett megannyi eredmény és tudományos áttörés vonatkozható hazai akadémistáknak, kutatóknak legyen szó akár űrkutatásról vagy a szociológia bármely szakágáról.
A tudományos diszciplínák bármelyikét felhozhatnánk példaként, hiszen megannyi tudományterületen megannyi elhivatott szakember dolgozik azon, hogy a tudományos lenyomatot bővíthessék. Napjainkban a tudomány ága egészen szerteágazó, azonban sok tekintetben összefüggő is, hiszen létünk valódi okát sokféleképpen kutathatjuk. Jelenüket viszont a jövő vitatható kimenetele ködösíti be, melyet nem csak a jövőkutatók firtatnak, hanem egyéb társadalom- és természettudományokkal foglalkozó szakterületek is vizsgálnak.
November 3. – ez a nap a Magyar Tudomány Ünnepe, melyet 1997 óta jegyeznek, azonban hivatalossá csak 2003-ban vált.
Az MTA – az Akadémia tevékenysége után érdeklődők számára – elérhetővé teszi előadását, melyet a tudomány napja alkalmából rendez. A rendezvény online közvetítését az MTA YouTube-csatornáján lehet nyomon követni, illetve később visszanézni.
Nem véletlen a témaválasztás
A nyitóelőadás a fent említett problémakört járja körbe: A szép, a rossz és a fenntartható – milyen legyen, milyen lehet az új világ?
Az témát Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke ismerteti majd.
Az emberiség története során számos civilizáció összeomlott, sokszor a saját hibájából. A mai, globalizált civilizáció összeomlása pedig globális lehet. Nem is annyira az emberiség puszta túlélése, mint inkább a technikai civilizáció összeomlása a tét, amely beláthatóan katasztrofális következményekkel járna az életminőségünkre nézve – mindent meg kell tennünk hát, hogy ezt elkerüljük. Szathmáry Eörs előadásában sorra veszi a civilizációnkat egyre inkább fenyegető tényezőket, a küszöbön álló klímakatasztrófát, a mind fenntarthatatlanabb gazdasági és társadalmi folyamatokat, a történelemben példa nélküli természetpusztítást, a ránk szabaduló világjárványokat, valamint a megoldás útjában álló legnagyobb akadályt,
derül ki az MTA közleményéből.
a növekedési dilemmát. Az okok feltárását követően az előadás arra keresi a választ, hogy mely döntési helyzetekben lehetne a közgondolkodást egyfajta globális együttműködés felé terelni, amely segítene letéríteni civilizációnkat az összeomlás felé vezető útról egy fenntartható világ felé.
Ezen a napon egy másik előadás témája is hasonlónak ígérkezik, amely szintén visszanézhetővé válik az MTA csatornáján. A nagyon is aktuális problémát Bartholy Judit meteorológus, az MTA doktora, egyetemi tanár ismerteti majd, akinek előadása címe a Komolyra fordult a klímaváltozás – a legfrissebb IPCC-klímajelentés üzenete lesz.
Idén augusztusban jelent meg az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) legújabb jelentése. Ennek alapján egyértelmű az emberiség felelőssége változó éghajlatunkkal kapcsolatban. Az időjárási és éghajlati szélsőségek gyakorisága és intenzitása világszerte növekszik, melyek esetenként rendkívüli következményei már jó ideje érzékelhetők. A melegedéssel arányosan a jövőben a következmények is egyre drasztikusabbak lesznek. Súlyos gondokat okoz a heves esőzések, villámárvizek miatt mind intenzívebbé váló vízciklus. Az emberi tevékenység hatására a légkörbe jutó szén-dioxid-többletet egyre kevésbé tudják ellensúlyozni az óceán és a vegetáció nyelőfolyamatai. A 2016 októberében életbe lépett párizsi megállapodásban kitűzött célok teljesítése elengedhetetlen az elkövetkező generációk védelme érdekében.
A tudományágak közül nem lehet kompetitív módon egyiket vagy másikat kiemelni, a tudományt mint jelenséget egységesen kell kezelnünk, és az élhető/élhetőbb jövő érdekében mindnyájunknak cselekednünk – hívja fel a figyelmünket erre, ez a jeles nap!
Hozzászólások