Mit jelent valójában az, hogy tolerancia? A latin eredetű szó elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása iránt, de használják még az elnéző, megértő és engedékeny szinonimájaként is.
Az UNESCO kezdeményezésére az 1995-ös év a tolerancia éve volt, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. A Tolerancia Nemzetközi Napja ebből az eseményből alakult át, és 1996 óta minden évben november 16-án ünnepeljük. Célja, hogy a felhívja a figyelmet a tolerancia fontosságára az oktatásban, a társadalmi színtereken, a politikában és a mindennapokban, illetve beszélgetést indítson helyi és globális problémákról.
Azt, hogy toleráns szinte evidenciaként szokás emlegetni, mintha egy jól betanult szakzsargon része lenne, amelyet a potenciális munkaerő az eszközkészlete egy tökéletes elemeként említ az állásinterjún. Manapság a bináris gondolkodás átvette az uralmat: az emberek nagy többsége ismeri a szerinte jót és rosszat, a köztes utakat már kevesebben. A tudás alapú társadalom másik rákfenéje, hogy mindent mindenki jobban tud. Azonban sajnos nem tudhat mindent mindenki jobban, és az ütköző gondolatok diszharmóniát eredményeznek, növekvő frusztrációhoz, belső feszültséghez, passzivitáshoz, agresszióhoz – vagy ezek keverékéhez – vezetnek. Majd ezen az elfojtott, gyötrő érzelmek sok esetben a családtagokra a közvetlen környezetre zúdulnak.
A tolerancia valójában egy olyan tulajdonság, ami sosincs „kész” és amiből „sosem elég”, mert ha figyelünk rá, akkor folyamatosan fejlődik, tanulható és tanítható. Évek kemény munkája, míg realizálódik, miért kell az elesetekkel szemben figyelmesnek lenni, adni valamit számukra magunkból, és további sok év, amíg észrevesszük azt, hogy szűkebb környezetünket is csak akkor tudjuk jobbá tenni, ha jellemünkben is fejlődik a megértés.
A tolerancia tulajdonképpen az a morális parancs lenne, amelynek alapja a kölcsönös megértés és tisztelet. Gyakorlásának a negatív sztereotípiákkal és az előítéletekkel szembeni küzdelemben fontos szerepe van.
A tolerancia szilárd alapja az embervédelem, a segítés, a tapintat, a tisztelet a másik emberrel szemben. Mondjuk, hogy a megélt humanizmus, mert mást, mint embert, nem szerethetünk egyenrangúan. Isten eleve hatalmasabb, az állat elve gyengébb. Szeretni csak személyt lehet. Toleranciát a nőktől kell tanulni, méghozzá olyankor, amikor önmagukhoz képest a legjobbak, amikor a gyerekeikkel vannak, empatikusan megértett különös személyekkel.
Konrád György: Rettenetes, avagy tanuljunk a fecskétől
Azért fontosabb ma a Tolerancia Napja, mint korábban, mert ismét tapinthatók a társadalmi feszültségek: egymásnak feszülnek nézetek, mintha egyik kizárná a másikat, ujjal mutogatunk és címkézünk, pálcát törünk, ahelyett, hogy elfogadnánk azt, hogy mindenki kicsit másképp gondolkozik vagy él – és akképp is lehet értékes az élet. Gyakran tűnhet úgy, hogy mindenben különbözünk, mégis találhatunk közös pontokat, például a „Mit jelent számodra a szeretet?” kérdésre egészen hasonló válaszokat adunk a világ minden táján.
Mennyire vagy toleráns? Teszteld magad magyar vagy angol kérdések alapján.
Hozzászólások