Ismerik a mondást: a hűség nem egy érzés, hanem döntés. Ezt a szólást pedig egy magyar város példája is tökéletesen alátámasztja. Ma van a Hűség napja. 99 évvel ezelőtt ezen a napon szavazott arról Sopron, hogy Magyarországhoz szeretne tartozni. Csaknem 100 év távlatából és az ország ellentétes szegletéből emlékezünk a sorsfordító voksolásra.
2001-ben döntött a kormány arról, hogy december 14-e hivatalosan is a Hűség Napja lesz hazánkban. 99 évvel ezelőtt, azaz 1921-ben ezen a napon tartották a soproni népszavazást, amelyen a város és környéke Magyarország mellett döntött.
ELŐZMÉNYEK
1919.szeptember 10-én írtak alá békeszerződést a nagyhatalmak Ausztriával, amiért elállt a Németországgal való egyesüléstől a szövetségesek ellen. Több, mint 300 községet kaptak volna cserébe, köztük Sopron városát is. A trianoni egyezmény miatt Magyarország minden oldalról “csonkítást” szenvedett el, az elcsatolt települések lakói pedig egy másik országban hirtelen kisebbségben találták magukat.
A trianoni szerződés eldöntötte, a többségében németek lakta Sopron sorsát, azonban az ott élők nem törődtek bele a változásba. A National Geographic szerint, az emberek csodáért fohászkodtak, a Szent Mihály- templomban pedig sírva énekeltek a Magyarországon maradás reményében. Az imák meghallgattattak, ugyanis pár nappal később a város melletti egyik kistelepülésen, Ágfalván összecsapás következtében szorították vissza az osztrák csendőröket az ott élők. Az ütközetnek köszönhetően pedig lehetősége nyílt a térségnek arra, hogy szavazás keretében döntsön hovatartozásáról.
1921.december 14-től kezdve három napon át tartott a népszavazás, a többség pedig arra voksolt, hogy magyar városban szeretne élni. Sopronban a szavazók csaknem 73 százaléka döntött a maradás mellett, a voksolásban résztvevő települések lakói esetében ugyanez az arányszám több, mint 65 százalék volt. A soproniak véleménynyilvánítására pár héttel később az antant is reagált, 1922.január elsején hivatalosan visszaadták a környéket Magyarországnak, január 5-én pedig a csapatok is elhagyták a településeket.
A döntést az országgyűlés is elismerte. A népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol ezt követően megépítették a Hűségkaput. Az eseményről minden évben ünnepség keretében emlékeznek meg a városban. Idén a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védekezésekkel összhangban, szűk körben koszorúzták meg az emblematikus helyszíneket, tisztelegve az elődök bátor kiállása előtt.
A soproniak kiállása egy egész országnak adott reményt és mutatott példát. A népszavazást követően még 10 faluban kezdődtek tiltakozások és maradásra vonatkozó voksolások. A nemzeti identitás erősségének ékes példáját szolgáltatták az utánuk következő generációknak, határon innen és túl, Soprontól Budapesten át, egészen Debrecenig.
Hozzászólások