A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a hétfői magyar érettségi szövegértési feladata kitűnő volt, a szövegalkotáson belül Arató László a novellaelemzést könnyűnek és jól megoldhatónak nevezte, és úgy vélte, az érvelő feladatot vagy nagyon jól, vagy nagyon rosszul lehetett megírni. Az összehasonlító verselemzést ugyanakkor kevésbé szerencsés választásnak tartja a tételalkotók részéről.
A diákoknak a vizsga első részében Moravcsik Gyula: A papiruszok világából című könyvének egy részét kellett értelmezniük. A papiruszok világából című, 1942-ben megjelent könyv az ókori szövegekről szól, Moravcsik Gyula ezek fennmaradásának körülményeit vizsgálja. A második szövegalkotási részben az érvelésnél Csoóri Sándor Nomád naplójából kaptak egy szövegrészletet a diákok. Emellett választhatták Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának értelmezését, vagy Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartók című alkotásának összehasonlító elemzését.
Arató László az MTI-nek úgy értékelte, hogy a szövegértési feladat kellőképen nehéz volt. Úgy fogalmazott: ez a feladat erőpróbát jelentett, de megoldható volt. A feladat érdemének nevezte, hogy sokféle részfeladat volt, és nemcsak a legegyszerűbbek, a tények visszakeresésére vonatkozóak fordultak elő, hanem olyanok is, amelyek bekezdések közötti logikai viszonyra kérdeztek rá, címadással lényegkiemelést kértek, vagy különböző szöveghelyeken található, de összekapcsolódó elemeket.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke azt mondta, a szövegalkotási feladatok közül Csoóri Sándor Nomád naplója nagyon szép és gondolatébresztő szöveg, ugyanakkor egy kicsit elvont a témája. Hozzátette, bár ezt érvelő feladatnak nevezték, úgy volt meghatározva, hogy a kérdező gondolkodás mellett vagy az ellen kellett érveket felhozni. Arató László rámutatott: elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki azt mondja, a kérdezés nem jó, nem segíti a gondolkodást. Szintén problémának nevezte, hogy irodalmi példából hármat kellett felhozni az állítás alátámasztására. A legkitűnőbbek bizonyára tudnak – mondta – de nem biztos, hogy a kevésbé művelt és kevésbé irodalmár tanulók is jól meg tudják ezt oldani. Gyakran nem a jó irodalmárok választják ezt a feladatot és ők könnyen "csapdába" kerülhetnek – vélte.
Kitért arra is, hogy a jövő évi érettségi követelményrendszerben változás várható, lesz egy gyakorlati és irodalmi szövegalkotás is.
Közölte, a Tamás Áron-novella elemzése egészen kitűnő választás, könnyű a szöveg, de mégis feladatot jelent. Kiemelte: abban fel kellett fedezni a mesei elemek megjelenését, és azt, hogy ezeket miként újítja meg, alakítja át a szerző. Ez egy hálás feladat, szerinte minden diák tud vele mit kezdeni, s ez volt a legszerencsésebb része az érettséginek.
Az összehasonlító verselemzésről azt mondta, hogy egy kicsit anakronisztikus feladat, s ez az érettségi tétel a hetvenes években volt legutóbb. Hozzátette, ilyen közösségi ódákat, rapszódia jellegű, rendkívül patetikus műveket nem biztos, hogy ideális összevetésre adni. Igen hosszú versekről van szó, és vitatható a kérdés feltevése is – jegyezte meg Arató László.
Mint mondta, nagyon sok hasonlóság van a versekben, de az a kérdés, hogy a közösség érzelmeire hogyan hat a zene, illetve a zenész, nem szerencsés. A költemények – különösen az Illyés-vers – sokkal inkább arról szólnak, hogy a közösség érzelmeit, élményeit, azt a társadalmat, amelyben élünk, hogyan fejezi ki a zene és a zenész. A kérdés így szerinte rossz irányba visz. Hiányolta azt is, hogy a feladat nem kérdez rá arra, milyen jellegű zene jelenik meg ebben a nyelvezetben és a képek által.
(MTI)
Hozzászólások