Egy nemzetközi ünnep, ami mindenhol kicsit más. Az ünnep eredetéről és jelentéséről.
Magyarországra, mint a többi kelet-európai országba, a Szovjetunióból érkezett ez a piros betűs nap. De ennél sokkal több előzménye van.
A brit ipari forradalomban, 1817-ben egy gyártulajdonos, Robert Owen közzétette a munkások követelését. Addig 10-16 óra volt a munkaidő. Ezt 8 órára szerették volna csökkenteni a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” szlogennel. Ez egybevág Nagy Feró legtöbbet idézett refrénjével „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”. A brit kezdeményezés még sikertelen volt.
Végül 30 esztendővel később, 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét napi 10 órában maximálták Nagy-Britanniában és gyarmatain.
Az ausztrál kőművesek és építőmunkások 1856-os sztrájkja ismét a 8 órás munkanap bevezetéséért zajlott. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő ellenére, így egyben a világon első alkalommal sikerült egy szervezett munkáscsoportnak, azaz szakszervezetnek bármiféle sikert is elérni retorziók nélkül. Ez a siker is inspirálta a munka ünnepét és a majálisokat.
1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek is sztrájkot szerveztek a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. Ennek már csúnyább vége lett 11 halálos áldozattal (7 rendőr és 4 tüntető).
1889-ben Párizsban megalakult a II. Internacionálé (a munkások nemzetközi egyesülése), melyen úgy határoztak, hogy a chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolcórás munkaidő bevezetéséért.
Május 1-jét először az Egyesült Államokban nyilvánították a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” 1891-ben.
1904-ben az amszterdami kongresszuson egy felhívást adtak ki, hogy a nyolcórás munkaidő bevezetéséért minden munkás sztrájkoljon május elsején.
A nemzetközi szocialista, szakszervezeti és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei. Így a hagyományos munkásünnep fokozatosan nemzeti ünneppé nőtte ki magát a világ számos országában.
Az Egyesült Államokban és Kanadában már 1894 óta nemzeti ünnep a munka ünnepe, de ott szeptember első hétfőjén tartják.
Németországban Hitler nyilvánította május elsejét fizetett nemzeti ünneppé 1933-ban.
A kommunista rendszerek kiemelt ünnepként kezelték május elsejét. A kommunista hatalomátvétel nyomán politikai megfontolásból az eredetileg a „munkások ünnepét” a „munka ünnepévé” változtatták a keleti blokkot alkotó országokban.
Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május elseje. A rendszerváltás után a munkavállalók szolidaritási napjának „a munka ünnepe” elnevezése maradt meg. A világ országainak túlnyomó többségéhez hasonlóan Magyarországon jelenleg is hivatalos ünnep ez a nap. A májusfa állításnak semmi köze a munka ünnepéhez.
Napjainkban több mint 160 országban ünnepnap május elseje.
Hozzászólások