Mit ünneplünk május elsején? A kérdés inkább az, hogy hol, hiszen a világ különböző helyein, más – más világnapok, ünnepek és megemlékezések zajlanak a tavasz utolsó hónapjának első napján.
Május 1.:
- A munka ünnepe:
A bolygónk legtöbb pontján – kivéve az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában – a munka ünnepe (régebben: a munkások ünnepe) az egységes magyarázat a munkaszüneti napra, és a piros betűs naptári jelölésre. Azonban hogyan kezdődött mindez?
„Ab ovo” (a kezdetektől) tekintve, 1817-ben történt a legelső megmozdulás, – amely egy brit utópista szocialista gyártulajdonostól, Robert Owen-től indult – javaslattá téve, hogy csökkentsék az addigi átlagosnak számító 10-14 órás munkaidőt egészen pontosan 8 órára. A Nagy-Britanniában és gyarmatain folyó sztrájkok és tüntetések árán, végül csak 39 évvel később, 1856-ban valósította meg sikeresen követeléseit a munkásosztály, azonban az I. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) 1866-os, első kongresszusa már kijelentette: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján.
Húsz évvel később és több ezer kilométerrel arrébb, az Egyesült Államokban is igényüket hangoztatva sztrájkolni kezdtek a dolgozók, és megtörtént a 1886. május 1-jei chicagói vérengzés, amikor a tüntetőkre tüzet nyitott a rendőrség. A hírek gyorsan terjedtek, és a világ munkásosztálya felháborodását kinyilvánítva minden május elsején emléktüntetést szervezett, amellyel elérték, hogy 1891-ben, a II. Internacionálé második kongresszusán május elsejét hivatalosan is „a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánítsák. Az akkori amerikai elnök, Grover Cleveland, azért, hogy az emberek ne a lövöldözésre emlékezzenek ezen alkalom kapcsán, szeptember első hétfőjére tette a munka ünnepét – és azóta is akkor tartják az úgynevezett „Labor Day”-t az USA-ban.
A múlt században – kiváltképp a Szovjetúnióban, majd a szocialista országokban – május elseje a legnagyobb nemzetközi munkásünnepnek számított, melyet kötelező és pazar felvonulásokkal, programokkal ünnepeltek. A kommunista rendszer bukása után, a kilencvenes évektől kezdve május elseje megváltozott jelentésében és ünneplési formájában is: a külcsín kevésbé fontossá vált, és a munkavállalók szolidaritási napja lett, amikor számos szakszervezeti szövetség szervez megmozdulásokat, melyeken követelésként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel.
Május elsejéről szóló korabeli filmhíradó felvételek megtekintéséért kattintson IDE.
- A Törvény Napja (Law Day) az USA-ban és Kanadában:
Az előző bekezdésekből kiderült, hogy az Egyesült Államok és Kanada nem tartozik azon országok közé, akik a munka ünnepének áldozták május elsejét, azonban ők is megemlékeznek ma: a Törvény napja alkalmából. A jogállamiság ünneplésére szánt nemzeti ünnep. A „Law Day” napján szervezett megmozdulások és események lehetőséget adnak annak megértésére az állampolgároknak, hogy a jog és a jogi eljárások hogyan védik a szabadságot, hogyan kellene törekedni az igazságosság elérésére, és hogyan használják ki a civilek a szabadságjogaikat.
- A májusfa állítás napja:
A hónap első napján állított – legtöbbször magas, sudár – fa, rengeteg nevet kapott: májfa, májusfa, jakabfa, hajnalfa. Elhelyezése a kerítésnek vagy oszlopnak rögzítve történik, lehetőleg az udvarló kiszemeltjének az ablaka elé odaerősítve. Színes szalagokkal, vagy régen akár étellel/itallal is díszítették. Jelképnek tekintik; nemcsak szerelmi ajándék, hanem a tavasz újjászületését is szimbolizálja. Elkészítése és felállítása a fiúk, férfiak dolga – néhányan mai napig tartják a hagyományt. Megtiszteltetésnek tekintették a lányok, jelképe a fiatal férfiak komoly, udvarló szándéknak. Régen sokszor a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését (a hónap végén) táncmulatság és ünnepség kísérte. A növény kidöntésének rituális pillanata volt a fa körültáncolása, majd a májusfa mászás, amely igen nagy erőnléti feladatnak bizonyult, hiszen magas és lehúzott kérgű fákról beszélünk. A fa tetejére sokszor italt rögzítettek, amely a leggyorsabb legény trófeája volt. A kitáncolást – ahogy a hónap végi fadöntést nevezték – gyakran rendezvények, mulatozás követte.
Az 1972-es felsőtárkányi májusfa állítást megörökítő Filmhíradók Online videójáért kattintson IDE.
- Munkás Szent József ünnepe, a munkások védőszentje:
A katolikus egyház a munkások védőszentjét, azaz Jézus nevelőapját; Szent Józsefet állítja példaképül, és emléknapjának szenteli május elsejét. A Szentírás szerint az alkotó munka az istenképűség jele. Az ember az istenképűségét, emberi méltóságát a munkával, a világa alakításával asszociálja. Tehát a katolikus egyház számára, május elseje szintén a munkásokról, pontosabban a védőszentjükről való megemlékezés napja.
- A népek egységének napja Kazahsztánban:
A kazah nép etnogenezise igencsak összetett. Eredetét a középkori török népek és mongol törzsek, pontosabban az arginok, dulatsok, naimánok, dzsalajirok, kazárok és karlukok, valamint a kumánok adják. A kazah nép kialakulásában más népek is részt vettek, például a hunok, szarmaták, szaka és szkíták. A múlt során megtépázott kazah sors mostanára lábra állt, azonban nem felejtik el a régmúlt történéseit: május elseje a népek egységének napja Kazahsztánban. A szóban forgó országnak a Szovjetunió felbomlása után elindított politikája hozzájárult a nemzeti hagyományok újjáélesztéséhez, amelyet nagyon komolyan vesznek. 2010-ben a kazahsztáni képviselet mottója az EBESZ-ben a “négy T” volt: a négy pillér kezdőbetűi: bizalom, hagyomány, átláthatóság és tolerancia.
Képek: 9GAG, pinterest.com
- Az alkotmány és a függetlenség napja a Marshall-szigeteken:
Az 1788-ban a Marshall-szigeteken járt J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli a térség. 1947 és 1990 között az Egyesült Államokhoz tartozó állam 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét: amelyet minden év május elsején ünnepelnek.
Sajnos a Marshall-szigeteknek vannak olyan radioaktív részei, mint Csernobil és Fukusima – az alábbi videóban láthatjuk, hogy miért.
- A gyöngyvirág ünnepe Franciaországban:
1561 óta minden május elsején a Nyugat-Európában elterülő Franciaországban gyöngyvirágot látni az emberek kezében. A gyöngyvirág a francia virágnyelv szerint szerencsét hozó virágot jelent, magyar virágnyelven gyöngyvirág csokrot ajándékozni, megbecsülést, tisztességes, úgymond szűzi szándékot jelent. A mendemonda szerint, aki 13 virágharangos gyöngyvirágot talál, azt az illetőt a sors a tenyerén fogja hordozni. A legenda úgy szól, hogy a fiatal IX. Károly király 1560. május elsején édesanyjával Drôme-ba utazott, amikor Louis de Girard lovag egy szál gyöngyvirágot adott a királynak, a szerencse jelképéül. Károly annyira el volt ragadtatva, hogy a következő évtől kezdve 1561-től minden május elsején egy szál gyöngyvirágot adományozott az udvarhölgyeknek – a szokás pedig az egész országban gyorsan elterjedt.
Május 1. Franciaországban is a munka ünnepe. Párizsban és a nagyobb városokban rendszeresen felvonulásokat szerveznek a szakszervezetek. 1890-ben, az első május 1-jén a felvonulók egy piros háromszöget viseltek, ami a nap hármas beosztását szimbolizálta (8 órás munkaidővel számolva). Később vadrózsa került a háromszöghöz, ami Észak-Franciaország és a hit jelképe volt. 1907-től a gyöngyvirág, azaz Île-de-France (a Párizsi Régió) szimbóluma váltotta fel a vadrózsát.
- Hawaiin május 1-jén ünneplik a lei (a nyakba akasztott virágfüzér) napját:
A vendégszeretet jelképében Hawaii-ra érkezéskor vagy távozáskor a helyiek virágfüzért, leit akasztanak az odalátogatók nyakába – melyet gyakran jó szándékuk szimbólumaként csókkal adnak. A füzért általában orchideából, szegfűből, jázmin- vagy gyömbérvirágból készítik. A hiedelem szerint, ha a távozó a vízbe dobja a leit, és az a víz sodrása miatt a partra vetődik, akkor az utazó nagy valószínűséggel visszatér Hawaiira.
Hozzászólások