Szabó Magda születésnapján, október 5-én kezdődik a tavaly életre hívott, idén második alkalommal megrendezendő, a női sorsokat középpontba állító, a női alkotás mibenlétét feszegető MagdaFESZT a debreceni teátrumban. Az egy hétig tartó fesztivál impozáns programjáról a színház vezetősége és művészei szeptember 25-én sajtótájékoztatót tartottak.
A sajtónyilvános eseményt Vajland Judit sajtóreferens a tavaly hagyományteremtés céljával útjára indított MagdaFeszt központi problematikájának felvetésével indította. A fesztivál azt a kérdést (is) feszegeti, hogy vajon létezik-e női művészet, azaz meg lehet-e nemek szerint különböztetni a létrejövő alkotásokat? Vannak-e vajon olyan ösvények a művészetben, amiket csak a nők képesek bejárni?
Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója a felvetésre egyértelműen igennel felelt: véleménye szerint létezik olyasfajta érzékenység, amely kizárólag a nők sajátja, s amellyel hozzá lehet járulni a műalkotásokhoz. S az idei MagdaFeszt rögtön egy olyan női alkotó kiállításával, Sagmeister Laura magyarkanizsai festőművész tárlatával indul október 5-én, akinek képi világában a vörös szín különös és különleges használata kifejezetten ezt a női erőt jelképezi. A kiállítás nézőtéri büfében történő megnyitása után pedig – lévén, hogy Szabó Magda születésének évfordulóját is ünnepeljük ezen a napon – a Csokonai Színház egyik legkiválóbb darabja, az írónő regényéből adaptált Az ajtó lesz látható, amely nemcsak a tavalyi brassói Nemzetközi Dramaturgiai Fesztiválon, hanem a most augusztus végén Lengyelországban megrendezett Transz/Missziók nemzetközi vándorfesztiválon is óriási sikert aratott. Gemza Péter itt át is adta a szót a sajtótájékoztatón szintén jelen lévő Varga Klári Jászai-díjas színművésznek, aki a darabban nem mást, mint az írónőt testesíti meg.
Varga Klári elmondta: nagyon fontos találkozásban van része, amikor Szabó Magda bőrébe bújhat a színpadon, hiszen nagyon szereti az írónő alkotásait, s már a szerep eljátszása előtt is úgy érezte, hogy nagyon sok közös van bennük. Ráadásul a férje annak idején Szabó Magda és Emerenc szomszédjaként nőtt fel, s tőle is rengeteg történetet hallott ennek a két nőnek a fura és különös viszonyáról. Ha pedig a Nagytemplomra néz, a két toronnyal kapcsolatban, hasonlóan Szabó Magdához, ő is úgy érzi, hogy a tizennégy éve halott édesapja két keze integet felé. A színművésznő ugyanakkor kitért a női alkotók – bármilyen művészeti ágban alkotók – másik nagy dilemmájára is: az alkotás és a családi élet összeegyeztethetőségének vagy épp össze nem egyeztethetőségének kérdésére. Ő – kisgyermekes anyukaként – úgy látja, hogy egyikről sem szabad, egyikről sem lehet lemondani: mind a színészet, mind a család egyaránt nagyon fontos számára, s a kettőt ügyesen össze kell hozni a mindennapokban…
Gemza Péter, visszavéve a szót Varga Kláritól, folytatta a II. MagdaFeszt programjainak ismertetését. A teátrum számára nagy öröm, hogy a fesztiválra – mely ilyen formában is összművészeti jelleget ölt – elfogadta a meghívást Szalóki Ág, aki október 6-án délelőtt a gyerekeknek, este pedig a felnőtteknek ad koncertet. Szabó T. Anna, mint napjaink egyik legfontosabb nőírója, több előadás kapcsán is „jelen lesz” a rendezvénysorozaton. Október 7-én vasárnap az ő Senki madara című meséje nyomán a Nagyvárad Táncegyüttes produkcióját lehet megtekinteni, majd pedig október 8-án, hétfőn szintén az ő szövegeit felhasználva kerül terítékre az Anyajegy című, felnőtteknek szóló bábelőadás, amely a születésről és a halálról, anyákról és gyerekekről, férfiakról és nőkről szól. A marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház Szabó Magdát idézi meg október 10-én, szerdán a Mondják meg Zsófikának színházi nevelési programjával a 7. és 10. osztály közötti korosztály számára. A budapesti Örkény Színház a Sylvia Plath művéből készült Az üvegbúra című előadásával érkezik október 12-én, pénteken, és ezen a fesztiválzáró napon kerül sor egy debreceni csokonai színházas premierre is, August Strindberg Júlia kisasszony című darabjára, Jeles András rendezésében.
A készülő produkcióról, valamint arról a nőképről, amit ez a darab közvetít, a sajtótájékoztatón a Júliát alakító Móga Piroska színművész beszélt. A maga korában nőgyűlölőnek kikiáltott Strindberg valóban nem bánik kesztyűs kézzel a nőalakjaival, ám, amint az a színművésznőtől megtudhattuk, Jeles András elég erőteljesen átdolgozta az eredeti drámát, így ebben az adaptációban Júlia törékenysége is sokkal jobban hangsúlyozódik, illetve kidomborodik az anyjától öröklött önpusztító hajlama is. Ami pedig Móga Piroska számára a leginkább aktuálissá teszi Júlia alakját, az az, hogy egy törékeny nőnek vajon mennyire kell keményen, férfiasan viselkednie a világban? Mennyire fontos, hogy erősnek mutassa magát? Illetve: meddig kell erősnek mutatkoznia?
Aki ilyen és ehhez hasonló, a női alkotás mibenlétét feszegető kérdésekkel szeretne szembenézni, illetve női sorsokat felvonultató darabokat és egyéb művészeti produktumokat szeretne látni, az az október 5-e és 12-e között megrendezendő II. MagdaFeszt keretében megteheti. A teljes és részletes programot a színház honlapján, www.csokonaiszinhaz.hu oldalon találja meg.
Gyürky Katalin
Fotó: Máthé András
Hozzászólások