A világon másodszor azonosítottak olyan ikerpárt, amely se nem egypetéjű, se nem kétpetéjű, a Brisbane-ben 2014-ben született kisfiú és kislány másfél petéjű (sesquizigóta) ikerpár.
A ma már négyéves gyerekek anyai részéről egypetéjű (monozigóta) ikrek, génjeik 100 százaléka azonos édesanyjuk DNS-ével, ám apai oldalról csupán a férfi DNS-ének egy részén osztoznak, azaz nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Ez azt jelenti, hogy genetikailag az egypetéjű és a kétpetéjű (dizigóta) ikrek között vannak.
A másfélzigóta ikerpár az ikerterhesség egy harmadik típusa.
Ez az első eset viszont a világon, amikor az orvosok még akkor állapították meg genetikai tesztekkel, hogy az ikrek másfélpetéjűségét, amikor még a méhben fejlődtek – közölték ausztrál kutatók a The New England Journal of Medicine (NEJM) orvostudományi folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az anya 28 éves volt és az ikrek természetes módon fogantak. "Valószínűleg az anya petesejtjét egyszerre termékenyítette meg az apa két spermiuma még osztódás előtt. A várandósság hathetes korában végzett ultrahang egyetlen placentát mutatott és a magzatburok fekvését, ami azt jelezte, hogy egypetéjű ikreket vár az anya. A 14 hetes korban végzett ultrahang vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az ikerpár hím- és nőnemű, ami lehetetlen, ha egypetéjű ikrekről van szó" – idézte az Eurekalert tudományos hírportál Nicholas Fisk professzort, a tanulmány egyik szerzőjét. Ő vezette azt az orvoscsoportot, amely az anyáról és ikreiről gondoskodott a Royal Brisbane and Women Hospitalban 2014-ben.
Egypetéjű ikrek akkor születnek, ha egyetlen ivarsejt termékenyít meg egyetlen petesejtet, amely a fogantatás követően kettéosztódik. Kétpetéjű ikrek születése esetén az ikerpár tagjai két petesejtből és két külön spermiumból fejlődnek ki.
Ha egy petesejtet két spermium termékenyít meg, az három kromoszómakészletetet eredményez, egyet az anyától, kettőt az apától. "Három kromoszómakészlet tipikusan összeegyeztethetetlen az élettel, és az ilyen magzat általában nem marad meg" – magyarázta Michael Gablett, az egyetem genetikusa, a tanulmány társszerzője.
A brisbane-i ikrek esetében a megtermékenyített petesejt egyenlően osztódott három kromoszómakészletre sejtcsoportokban, amelyek aztán kettéváltak, így jöttek létre az ikrek.
"Egyes sejtek az első spermium kromoszómáit tartalmazzák, a többiek a másodikát, ennek eredményeként az ikrek csupán az apai DNS egy részéből és nem száz százalékából részesednek" – tette hozzá.
Ilyen ikrek születésről először az Egyesült Államokban számoltak be 2007-ben, de őket megszületésük után azonosították másfél zigóta ikerpárnak.
Fist professzor közölte, hogy az ikerkutatások adatbázisát tanulmányozva kiderül, mennyire ritka az ilyen ikerpár. "Először úgy véltük, lehettek más ilyen esetek is, amelyeket rosszul vagy egyáltalán nem azonosítottak, ezért megvizsgáltunk 968 kétpetéjű ikerpár és szüleik genetikai adatatait. Nem találtunk egyetlen más másfél zigóta ikerpárt köztük, sem pedig a világ nagy ikertanulmányaiban.
A brisbane-i ikrek császármetszéssel jöttek világra és látszólag egészségesnek tűntek, ám az orvosok kiderítették, hogy születésük előtt a kislánynál vérrög képződött. Ezért négyhetes korában amputálni kellett egyik karját.
Hároméves korában el kellett távolítani petefészkeit, mivel azok nem fejlődtek ki teljesen, és így daganatos betegség kockázatát hordozták, ami genetikájának a következménye.
(MTI)
Hozzászólások