Október 25-én, vagyis ma lép hatályba a környezetvédelmi bírságok összegének emeléséről szóló, a Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett kormányrendelet. A köztes időben eltelt 16 nap mind a vállalkozásoknál, mind a hatóságoknál a felkészülést szolgálta – írta az MTI.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) korábban közölte, hogy az október 9-én a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet módosítása értelmében a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásoknál az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedik, az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában meghatározott korlát megállapításával – írta a közlemény.
Kiemelték, hogy amennyiben a vállalkozást a megelőző öt évben legalább kétszer környezetszennyezés miatt bírságolták vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, akkor – a végleges hatósági döntésekkel megállapított előzmények alapján – az újabb bírságnak el kell érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével.
A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságának eddigi főszabály szerinti 500 millió forintos felső határa megszűnik: az összeget továbbra is a rendeleti tételek és számítási szabályok határozzák meg. A természetes személyek 50 millió forintos hulladékbírság-maximuma változatlan marad – közölték.
A tájékoztatás szerint ezeket a lépéseket az ÉKFM azzal indokolta, hogy egyes nagy környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhatnak, miközben a szennyezés következményeit sokszor a környéken élők és a társadalom viseli. Az intézkedés célja, hogy ne érje meg a bírságot előre betervezni a működés költségei közé, és annak megfizetésével ne lehessen elkerülni az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket – közölték.
Hangsúlyozták, a környezetvédelmi bírság nem adó: kizárólag jogsértés esetén szabható ki. Ezért a szigorítás arra is szolgál, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal szemben, amelyek a környezetvédelmi kötelezettségeik megszegésével takarítanak meg költségeket.
A környezetvédelmi bírságok összegének emelése elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érintheti, így például az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket – írta a közlemény.
Hozzászólások