Még lehet csatlakozni programokkal a Kulturális Örökség Napjaihoz, amelyeket szeptember 20-án és 21-én rendeznek meg országszerte eddig több mint háromszáz helyszínen.
„A Kulturális Örökség Napjai rendezvény minden évben egy olyan alkalom, amikor megnyílnak a múlt kapui és átélhetővé válik minden, amit elődeink a múltban ránk hagyományoztak. Ilyenkor kastélyok, kúriák, középületek, otthonok és kertek tárják fel titkaikat” – mondta Deák Krisztina műemlékvédelemért és kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkár a programsorozatot beharangozó szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Kiemelte: a műemlékvédelem területén ez a legnagyobb társadalmi támogatottsággal bíró, közkedvelt kulturális esemény, amelynek fontos, tartalmas üzenete van mindannyiunk számára, hiszen a műemlékek sokszor döntő fontosságú vagy éppen egyetlen hordozói egy adott hely és kor hagyományának, tanúi és továbbadói az élet meghatározott területén elért eredményeinknek, tanúskodnak egy nemzet, egy közösség életének különböző, egymást váltó periódusairól.
„A Kulturális Örökség Napjainak vállalt feladata, hogy a közösségeken és a közös élményeken keresztül kézzel fogható közelségbe hozza múltunk tanúit, az előd nemzedékek által létrehozott maradandó építészeti alkotásokat, és ezzel fogékonnyá tegyen bennünket a saját felelősségünk fontosságára és a társadalmi szerepünk megértésére az örökség megmentése érdekében”
– hangsúlyozta.
A helyettes államtitkár szerint a Kulturális Örökség Napjainak varázsa abban is rejlik, hogy olyan épületekbe is be lehet menni, amelyek általában zárva vannak, és csak ezen a hétvégén fogadnak látogatókat. Ilyenek a máskor nem látogatható történeti épületek, múzeumok, templomok, kastélyok, kertek, amelyek ingyenes megtekintésére is lehetőség lesz a hozzájuk kapcsolódó egyedi programok keretében.
Ezek közé tartozik egyebek mellett az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, a budavári Sándor-palota, a Pénzügyminisztérium József nádor téri székháza, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Nemzeti Levéltár, az Országház vagy a mosonmagyaróvári Habsburg-kripta általában zárva tartó terei.
Deák Krisztina felhívta a figyelmet arra is, hogy elindult az E-Örökség honlap, amelyen keresztül a Kulturális Örökség Napjain kívüli időben is megismerkedhet bárki a rendszerezett, teljes magyar műemlékállománnyal.
A weboldal a műemlékek részletes leírásaival, gazdag fotóanyagokkal és programajánlókkal, valamint digitális élményekkel segíti a tájékozódást.
Veöreös András, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke kiemelte: az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság közös szervezésében megvalósuló kétnapos rendezvényre még regisztrálhatnak programokkal olyan helyszínek, szervezők, akik megnyitnák műemlékeik kapuit a nagyközönség előtt, és szakszerűen bemutatnák a rájuk bízott épített örökséget, vagy szakmai és ismeretterjesztő programokkal csatlakoznának a rendezvénysorozathoz. Ezt az oroksegnapok.gov.hu oldalon lehet megtenni.
Veöreös András kiemelte: az idei Európai Örökség Napok az 1975-ös Európai Építészeti Örökség Éve 50. évfordulóját ünneplik. Az idei téma az építészet művészi és technikai vívmányait hangsúlyozza, bemutatva az értékek sokaságát, kiemelve, hogy az építészet túlmutat a puszta funkcionalitáson, hiszen a helyi és nemzeti történelmek, a kulturális identitás és a kollektív emlékezet erőteljes szimbólumaként szolgál.
Magyarország a kezdetek óta csatlakozik a nemzetközi rendezvénysorozathoz, elsősorban azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a magyar építészeti örökség és műemlékállomány gazdagságára.
A műemlékek olyan történelmi dokumentumok, amelyek a történelem elsődleges forrásai, bizonyítékai, hiszen rajtuk keresztül nemcsak önmagukat mutatják meg, hanem emlékeztetnek azokra a mesterekre, emberekre, közösségekre akik létrehozták ezeket az épületeket, de azokra is, akik az elmúlt évtizedek, évszázadok során használták ezeket a tereket – hangsúlyozta Veöreös András.
Hozzáfűzte: a rendezvénysorozat keretében az értékeikre büszke, civil polgárok is bemutatják kincseiket a közönségnek, de sok műemlékvédelemben dolgozó szakember is tart sétákat, előadásokat, épületbemutatásokat.
Cseh Gergő Bendegúz, a sajtóeseménynek helyet adó Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója arról beszélt, hogy az intézmény évek óta próbálja megragadni azokat az alkalmakat, amelyeken kinyithatja kapuit a közönség előtt, és beengedheti az érdeklődőket a színfalak mögé, megmutatva azokat a tereket, zárt vagy munkatérkent szolgáló helyiségeket, ahol a levéltári munka zajlik.
Kiemelte: a hétvége során megmutatják majd a levéltár elsődleges feladatai közé tartozó információs kárpótlás munkafolyamatait, de meg lehet majd ismerni a titkos szolgálat működése mellett a levéltári bérpalota történetét, sőt a környékbeli állambiztonsági negyedbe is tartanak vezetett sétákat.
forrás: MTI
Hozzászólások