Nem a mostani lehetett az első alkalom, amikor elsősöket megalázó helyzetbe hoztak a BME VIK gólyatáborában.
A bodajki gólyatábor kapcsán az Eduline szerkesztőségéhez több olvasói levél is érkezett, az egyikben egy egykori villanykaros azt írta, hogy ő a kétezres évek elején járt a karra, de a gólyatábor akkor is pont olyan volt, mint amilyen a hírek alapján a mostani. Az egykori hallgató hozzátette arra nem emlékszik, hogy a táskákat átkutatták-e vagy elvettek volna valamit, de arra igen, hogy a szervezők abszolút „munkatábor-stílusban” tolták, csendőrpertuval, vezényszavakkal. Engedély kellett ahhoz, hogy valaki kimenjen a mosdóba, megegyen egy szendvicset, amit többnyire nem kapott meg, hanem ki kellett érdemelnie valamivel. Elvileg a cél az volt, hogy majd a közös ellenség összekovácsolja a társaságot, és a záróbulin ünnepélyesen “befogadtak” és már tegeződhettünk, de azért sokkal inkább csak jó öreg szokásos nettó hatalomfitogtatásnak tűnt. – fejtette ki az öregdiák, majd hozzátette, hogy az egyik legjobb egyetemi barátját úgy szerezte, hogy az első ilyen bepróbálkozásnál egymásra néztek és elmentek egy sörért.
Egy másik egykori diák 2017-ben volt elsős a villanykaron, aki számára szintén „maradandó élmény” volt a gólyatábor. Nekik is a tűző napon kellett gyalogolniuk úgy, hogy a gurulós bőröndöt is csak a kezükben cipelhették. A táskákat már akkor is kipakoltatták, habár a ruhákat nem rázták, rázatták ki. A szobák koedukáltak voltak, náluk is 10+ fiú és 1-2 lány lehetett az arány. A szervezők pedig az ajtóban a földön aludtak, hogy ne mehessenek ki éjszaka mosdóba. Annó a programokon úgy kaptunk vizet, hogy csoportonként körbe adtak néhány 1,5-2 literes flakont, melyek kupakja ki volt fúrva, ezáltal ha megnyomtuk spriccelt belőle a víz. Ennek az volt a lényege, hogy anélkül tudtunk inni belőle, hogy a szánkba kellett volna venni a flakont. Természetesen voltak résztvevők, akik bevették a szájukba a kupakot, majd ezután adták tovább a flakont, emiatt a táborozók egy része hasmenés miatt kénytelen volt hazamenni -írta a hallgató, akinek összességében nagyon rossz élmény volt a tábor.
Mint arról az Eduline korábbban írt, a BME VIK gólyatábora arról vált ismertté, hogy az elsősök nem vihettek be óvszert. A diákok beszámolói szerint a BME VIK bodajki augusztus 14- 17-i gólyatáborában nagyon durván bántak a gólyákkal.
Többek között:
- tűző napon gyalogoltatták a gólyákat a táborba egy órán keresztül
- a gurulós bőröndöket is csak kézben cipelhették
- csak magázódni lehetett
- első este csak későn kaptak enni.
Arról nem is beszélve, hogy az első este az összes táskát kipakoltatták a gólyákkal, és elvették még a gyógyszereket is.
A BME munkacsoportot hozott létre és felülvizsgálja a gólyatáborai szabályozását
Tegnap este a sajtóértesülésekre reagálva közleményt adott ki a BME, melyben azt írták, hogy munkacsoportot hoztak létre és felülvizsgálják gólyatáborok szabályozását.
A BME kötelessége nemcsak a hallgatók oktatása, illetve szakmai pályára állítása, hanem minden körülmények között a biztonságuk védelme. Ez a cél a gólyatáborokra kiemelten vonatkozik – fogalmaznak a közleményben. Ennek érdekében készült több évvel ezelőtt a – más gólyatáborokban szerzett tapasztalatokat is felhasználó – házirend, mely alapján idén is megszervezték e táborokat – írják.
A Műegyetem, az egyetemi vezetés és a hallgatói képviseletek részvételével felállított egy munkacsoportot, amely vizsgálatot indít a gólyatáborok kapcsán, felülvizsgálja az eddigi szabályozást, valamint a tapasztalatok és a kihívások alapján mindenki számára megnyugvást jelentő, biztonságot adó és a méltóságot garantáló szabályokat alakít ki – hangsúlyozzák az összegzésben.
Forrás: Eduline/MTI
Hozzászólások