Világra jött a 2021-es tenyésztési év első csikója Debreceni Egyetem állattenyésztési kísérleti telepén. Az első bárányokat követte a kismacsi tangazdaságban az alaposan megtervezett párosítási terv eredményeként érkezett sörényes – olvasható az unideb.hu oldalon.
A jól fejlett, egészséges kancacsikó az 1815-ig visszavezethető mezőhegyesi gidrán 11-es kancacsalád legfiatalabb tagja, a 19. generáció értékes egyede. A tenyésztési szabályzat szerint az anyja, Léda használati nevének kezdőbetűjével, a Lávakő hívónevet kapja. A tervek szerint három éves koráig a tangazdaságban marad, azt követően pedig a Debreceni Egyetem (DE) tulajdonában lévő Kartács utcai lovardába kerülhet. A kísérleti telepen májusig további 8 gidrán csikó érkezését várjuk – mondta az egyetemi portálnak Oláh János, a Kismacsi Állattenyésztési Kísérleti Telep vezetője.
Az egyetemi gazdaságban a génmegőrzési programnak köszönhetően jelenleg 35 példánya él a hetvenes években a kipusztulás szélére kerülő gidrán fajtának. A program keretein belül még tyúkok, pulykák és a cigája juh is szerepel.
Mint írják:
A DE kísérleti telepén a faji szaporodásbiológiai sajátosságoknak megfelelően az ellést a juhok kezdték. Januárban és februárban 170 cigája, dorper és fehér dorper, valamint szőrös keresztezett bárány született. Május elején pedig a keltetőbe kerülnek először a tyúkok, majd a pulykák és gyöngytyúkok tojásai. A kismacsi tangazdaságban jelenleg az őshonos magyar tyúk mind a 4 fajtaváltozata, az erdélyi kopasznyakú tyúk 3 fajtája, a parlagi pulyka és az országban egyedüli fekete pulyka 70 egyede is megtalálható. A hazai dorper és fehér dorper juhállomány jelentős része a Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetének (DE AKIT DTTI) tenyészetéből származik. Csak minőségi tenyészállatokat hagyunk meg további szaporítás céljából, az állatok egy részét tenyésztőknek értékesítjük. Az eladásból jelentős bevételünk származik. Az állattenyésztési szakma ez alapján ítéli meg a tenyésztési színvonalat.
Szintén gyarapodott a Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának a pontyállománya.
Egy kutatás-fejlesztési programunk keretében a természetes ívási idő előtt három hónappal, februárban több mint százezer tükör és pikkelyes ponty kelt ki a keltetőmedencében. A kis halak most fél gramm súlyúak, április közepén az előnevelést követően tavakba helyezzük ki őket. A kutatási programunk célja, hogy a szezonon kívül szaporított halat zárt rendszerben, védett környezetben előneveljük, amely így nemcsak a megmaradás, hanem a növekedés szempontjából is előnybe kerül a hagyományos technológiában szaporított ivadékkal szemben. Ezáltal a megszokott, 3 éves nevelési időszakot másfél, két évre tudjuk lerövidíteni – fejtette ki Fehér Milán, a laboratórium tudományos munkatársa az egyetemi portál kérdésére.
A szakember véleménye szerint a termelők részéről is jelentős az érdeklődés az a kifejlesztett szezonon kívüli szaporítási technológia és az így előállított ivadék, valamint a kombinált nevelési modell iránt.
Fotó: unideb.hu
Hozzászólások