95 éves korában elhunyt XVI. Benedek pápa, a keresztény egyház korábbi feje. A római katolikus egyház történetében Benedek pápa volt az ötödik egyházfő, aki lemondott pápai posztjáról (előtte utoljára közel hatszáz évvel ezelőtt mondott le pápa). A 95 éves korábbi egyházfő állapota régóta romlott, 2013-ban is egészségügyi állapotára hivatkozva mondott le a pozíciójáról – írja a Telex.
XVI. Benedek Joseph Aloisius Ratzinger néven született 1927. április 16-án a németországi Marktl am Innben, a Passaui Egyházmegye területén. Joseph Ratzinger Maria és Josef Ratzinger harmadik gyermekeként született, apja csendőrként, anyja pedig házassága előtt szakácsként dolgozott. A Passaui Egyházmegye XVI. Benedekről szóló írása szerint a család „egyszerű és szerény” körülmények között élt.
Besorozták a náci hadseregbe
Csendőr édesapját többször is áthelyezték, Joseph gyermekként Tottmoningban járt az akkori ágostai kolostor óvodájába, iskoláskorára viszont már Aschau am Innbe költöztek. Ahogy akkor minden német fiatalnak, 14 éves korában neki is kötelező volt beállnia a náci Németország ifjúsági szervezetébe, a Hitlerjugendbe. A pápa egy 2008-as New York-i látogatásán beszélt nyilvánosság előtt először erről, illetve arról, hogy a második világháború végén egy rövid időre be is sorozták a hadseregbe, ahonnan végül dezertált.
A háború után Joseph Ratzinger 1946-ban teológiát kezdett tanulni, először a freisingi Filozófiai-Teológiai Főiskolán, majd a Müncheni Egyetemen. Őt és testvérét, Georg Ratzingert 1951-ben szentelték pappá. Rövid lelkipásztori tevékenykedése után úgy döntött, tovább folytatja tudományos útját, 1953-ban doktorált Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában című disszertációjával, majd professzor lett korábbi a freisingi főiskolán. Kilenc évvel később fiatal teológusprofesszorként elkísérte Josef Frings kölni bíborost a második vatikáni zsinatra, ahol a tanács egyik legfontosabb tanácsadója lett. 1977-ben VI. Benedek pápa bíborossá nevezte ki, ezután pápává választásáig bíborosként tevékenykedett, 2002-től a bíborosi kollégium dékánjaként. Mindeközben könyveket írt a kereszténység és a hit jelentéséről A keresztény hit vagy például A liturgia szelleme címen.
Joseph Ratzingert 2005-ös pápává választásakor sokan bélyegezték az „erősen konzervatív” jelöltként. II. János Pál pápa 2005-ben halt meg, utódjaként viszont már 2000-ben (II. János Pál betegségének komolyabbra fordultakor) is sokan Ratzingert emlegették. 2005. április 19-én végül a konklávé megválasztotta Joseph Ratzingert, aki XVI. Benedekként került a római katolikus egyház élére, 482 év után újra német pápát adva a hívőknek. A névválasztás egyébként többek között hazájára is utal: a Passaui Egyházmegye leírása szerint Ratzinger hazája a bencések rendje által megáldott hely.
Bocsánatot kért
Pápaságára a legnagyobb bélyeget a 2010-es évek vatikáni kiszivárogtatási botránya, az úgynevezett Vatileaks nyomta. 2012 elején a pápa komornyikja, Paolo Gabriele bizalmas vatikáni iratokat, magánleveleket és jelentéseket szivárogtatott ki a sajtónak. A dokumentumok többsége az egyházi pazarlásról, a bíborosok közötti belháborúkról és a vatikáni korrupcióról szólt.
Az ügy hónapokon belül súlyosbodott, kiszivárogtak egyházi molesztálásokról, szexuális zaklatásokról szóló iratok is. Szintén ebben az évben jelent meg Gianluigi Nuzzi olasz újságíró könyve, az Őszentsége: XVI. Benedek titkos iratai, ami hasonló titkos iratokat mutatott fel a pápa ellen. Benedek a sajtóban megjelent vádakat „túlzónak” és „indokolatlannak” nevezte. Paolo Gabrielét végül lopásért letartóztatták, a Vatikánban pedig belső vizsgálat indult. A Vatileaksről itt, Becciu bíboros korrupciós ügyében is írtunk.
Az emeritus pápa később, 2022. februárjában bocsánatot kért a szexuális zaklatással kapcsolatos ügyek kezelésében elkövetett „súlyos hibákért”. Azt kerülte az általa csak gyónásnak nevezett levélben, hogy ő személyesen vétkezett-e az ügyekben. A Vatikán ezután határozottan védelmébe vette Benedeket, emlékeztetve arra, hogy ő volt az első pápa, aki találkozott visszaélések áldozataival, és aki szigorú szabályokat hozott a gyermekeket megerőszakoló papok megbüntetésére. Szintén ő volt, aki arra utasította az egyházat, hogy az „alázat útját járja”, amikor bocsánatot keres a papjai által elkövetett bűnökért.
XVI. Benedek 2012-ben nyilatkozta először azt, hogy amennyiben úgy érzi, nem tudja már ellátni feladatait, le fog mondani posztjáról. A pápa végül 2013 februárjában, a vatikáni bíborosok megbeszélésén jelentette be, hogy egészségügyi állapotára tekintettel elhagyja posztját.
Argentin utód
Benedeket végül Jorge Bergoglio argentin bíboros követte, aki korábban a 2005-ös pápaválasztáson is már az esélyesek között volt. Jorge Bergoglio, aki Ferenc pápaként került a római katolikus egyház élére, Benedekkel szemben a haladó, reformer gondolkodók közé tartozott, az eltérő nézetek ellenére azonban Benedek támogatását fejezte ki az új pápa iránt.
Az emeritus pápa ezután továbbra is a Vatikánban maradt, így az egyháznak elég szokatlan módon gyakorlatilag „két pápája lett”. XVI. Benedek egy középkori precedenst hozott visszalépésével, tematizálva a pápai lemondást a modern világ egyházában.
2013 óta XVI. Benedek mindössze egyszer, 2020 júniusában hagyta el Olaszországot. Németországban, egy regensburgi kórházban látogatta meg testvérét, Georgot, aki nem sokkal később, július 1-jén halt meg. A pápa látogatásakor a két testvér együtt imádkozott, illetve meglátogatták szüleik sírját. Hazatértekor Benedek pápa úgy nyilatkozott útjáról, „fáradt és kimerült vagyok, de elégedett”.
Benedek egyébként a rohamosan romló egészsége miatt korábban egyáltalán nem mert utazni, 2020-as látogatásán, ahogy mindennapjai nagy részén, már csak kerekesszékben ülve tudott közlekedni.
Fotó: AFP
Hozzászólások