Az Országgyűlés kedden ismét a családi házak kötelező kéményellenőrzésének megszüntetése mellett szavazott.
A Ház kedden 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el másodszor az államfő által megfontolásra visszaküldött előterjesztést, amelynek értelmében a családi házak kéményellenőrzését 2018. január elsejétől a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezheti el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató.
A jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezik a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett számukra. A jövőben azonban a tulajdonosok szükség szerint maguk rendelhetik meg az ellenőrzést és a tisztítást egy általuk választott időpontra, így nem függnek a szolgáltató munkavégzési rendjétől – hangsúlyozta a belügyi tárca az előterjesztésben.
A törvénymódosító csomag emellett eltörli a házi vízigény kielégítésére szolgáló, 80 méternél sekélyebb kutak engedélyezési és bejelentési kötelezettségét. Továbbá kimondja, hogy azon kutaknál sem kell az eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, ahol a vízjogi engedélyezési eljárás fennmarad.
A parlament a változtatásokkal létrehozta az uniós támogatással megvalósuló Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszert (VIZEK), amelynek célja az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás elektronizálása, továbbá a vízkészletjárulék elektronikus megállapításának, bevallásának és megfizetésének lehetővé tétele.
A Ház a mezőgazdasági célú vízhasználóknak megemelte a vízkészletjárulék-mentesen felhasználható vízmennyiséget, amely így az öntözésnél 50 ezer köbméter/év helyett 400 ezer köbméter/évre, a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 ezer köbméter/évről 300 ezer köbméter/évre növekszik.
A parlament a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott több mint négyezer közalkalmazott életpályarendszerére vonatkozó szabályozást is hozott. Az érintettek illetményemelése két ütemben történik: idén szeptember 1-jétől, majd 2018. január 1-jei hatállyal szintén átlagosan 15-15 százalékkal növekedik a keresetük.
A módosítások érintik a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek mintegy 60 ezres hivatásos állományát is, akik a terveknek megfelelően 2018. január 1-jétől újabb, átlagosan 5 százalékos mértékű illetményemelést kapnak. A kormány tájékoztatása alapján az érintettek illetménye a jövő évtől már átlagosan 45 százalékkal haladja meg a 2015 előtti szintet, 2019. január 1-jétől pedig további 5 százalékos emelésre számíthatnak, amelyet egy későbbi javaslat tartalmaz majd.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg.
A jogszabályt első ízben október 17-én fogadta el a Ház, Áder János államfő pedig három nap múlva küldte azt vissza megfontolásra. Ezt azzal indokolta, hogy az önkéntes, megrendelésen alapuló kéményseprő ipari szolgáltatás a biztonsági szint radikális csökkenését jelent, és az életveszélyes helyzetek számának jelentős növekedését eredményezheti. A nemzetközi tapasztalatok szerint a balesetek száma többszörös azokban az országokban, ahol önkéntességen alapuló rendszer működik – hívta fel a figyelmet Áder János.
A köztársasági elnök emellett jogalkotási kifogást is emelt a törvénnyel kapcsolatban. Annak ellenére ugyanis, hogy az Országgyűlés a jogszabály kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit nem fogadta el, az államfőnek megküldött törvényszöveg sarkalatossági záradékot tartalmazott.
A kedden elfogadott változat ezt már nem tartalmazza, egy módosítással kivette a szövegből a Ház.
(MTI)
Hozzászólások