A következő tanévtől a szakképzés sajátosságaihoz igazodnak a szakképzési intézmények tanévei. A köznevelési intézményekhez képest a legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe
Az új rendszer bevezetését olyan, a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés. A 2020-ban megújított szakképzési rendszer célja, hogy a fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert, ehhez pedig elengedhetetlen a korszerű, biztos alapokon nyugvó szakmai gyakorlat.
A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, azonban a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával lehetőség van arra, hogy a szakképzésben is önálló jogszabály határozza meg a tanév, a tanítási év rendjét – közölte a tárca, hozzáfűzve, a szakképzési tanévrend bevezetését a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják. A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe.- közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium az MTI-vel.
A csütörtökön megjelent rendelet értelmében a szakképzésben a 2023/2024-es tanévben a tanítási év 2023. szeptember 1-től (péntektől) 2024. június 14-ig (péntekig), az utolsó évfolyamon 2024. május 3-ig (péntekig) tart. Az őszi szünet 2023. október 27-től (péntektől) 2023. november 6-ig (hétfőig), a téli szünet 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig), a tavaszi szünet pedig 2024. március 27-től (szerdától) 2024. április 3-ig (szerdáig) tart. A tanítási év első féléve 2024. január 19-éig tart.
A tanítási év a szünetek beszámításával 179 tanítási napot jelent, ezen felül az oktatói testület hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat dönthet, egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel – áll a közleményben.
A szakképzési tanév rendje a közneveléssel azonos kérdésekben teljes mértékben illeszkedik a köznevelési tanévrendhez; ilyen azonosságok a felvételi eljárás keretében történő felvétel és beiratkozás időpontja, a szakképző intézmény tizedik évfolyamán megvalósuló közneveléssel közös felmérések időszaka, valamint az érettségi vizsgához kapcsolódó időpontok – írta a minisztérium. Idézték a közleményben Hankó Balázst, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárát, aki azt mondta: a kormány 2020-ban megújította és keresletorientálttá tette a szakképzési rendszert, kiszolgálva ezzel a gazdaság igényeit. Az államtitkár szerint a versenyképes szakmai tudás megszerzéséhez elengedhetetlen a korszerű, biztos alapokon nyugvó szakmai gyakorlat. A tudás elsajátításának kulcsa a duális képzési rendszer, ahol a fiatalok tanulmányaik idején valós munkakörnyezetben ismerkedhetnek meg választott mesterségük legkorszerűbb gyakorlati ismereteivel, szakmai praktikáival. A gyakorlatorientált szakképzést szolgálja a szakképzés sajátosságaihoz igazodó új tanévrend is – hangsúlyozta az államtitkár a tanév rendjének meghirdetéséhez kapcsolódóan.
Kapcsolódó cikkünkben a köznevelési intézményekre vonatkozó szabályozásról olvashatnak:
Hozzászólások