Az aszály, a csapadékhiány és a hőhullámok egyre nagyobb kihívás elé állítják a magyar mezőgazdaságot. A Debreceni Egyetemen megrendezett XXI. Tiszántúli Agrártudományi Napokon a szakemberek a mesterséges intelligencia, a precíziós gazdálkodás és a korszerű vízgazdálkodás lehetőségeit vitatták meg.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint az Informatikai Kar két évvel ezelőtt kezdte meg a mesterséges intelligencia bevonásával feldolgozni az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén 1983-ban megkezdett tartamkísérlet adatainak feldolgozását.
Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese elmondta, a Kárpát-medencében a felmelegedés már elérte az 1,7 Celsius-fokot, a csapadékhiány pedig Debrecen térségében is komoly problémát jelent. A kutatások szerint a jövőben fokozódhat az elsivatagosodás, és gyakoribbá válhatnak a hőhullámok.
A konferencián bemutatták a mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségeit is. A Debreceni Egyetem kutatói több évtizedes termelési és időjárási adatok felhasználásával olyan szakértői rendszert fejlesztenek, amely segítheti a gazdákat a terméshozam, az öntözés és a növényvédelem tervezésében. A szakemberek hangsúlyozták, a precíziós gazdálkodás és az adatok elemzése hozzájárulhat a terméskiesések mérsékléséhez és a költségek csökkentéséhez. Emellett a fenntartható élelmiszer-termelés és az élelmiszerbiztonság is kiemelt téma volt.
A rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban a tudományos kutatás, a digitális technológiák és a gazdálkodók gyakorlati tapasztalatainak összekapcsolása kulcsfontosságú. Pontos részletek az unideb.hu oldalon olvasható.
Hozzászólások