Kihirdették a Debreceni Művelődési Központ „Kedv, remények, trillák…” vermegzenésítési pályázata négy kategóriájának győzteseit, akiket az élményeikről és a felkészülésről kérdeztünk.
– A fiatalsághoz közel áll az irónia, nem szeretnek nagyobb közösségben komoly dolgokról beszélni, éppen ezért esett a Legjobb Zeneszerző kategóriát megnyerő NeSZduó választása Romhányi József Marhalevél című költeményére. A lányok dráma tagozaton tanulnak a nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban. Már korábban is csináltak egy mesékből összeállított válogatást, ami szintén humoros jellegű volt – mondta el érdeklődésünkre Ladikné Szabó Csilla, a zenekart alkotó Czérna Kornélia (gitár) és Szűcs Alexandra (ének) tanárnője. A NeSZduó egy saját szerzeménnyel is remekelt a pályázaton, mely a Harcos címet viseli. –Úgy gondolták a gyerekek, hogy jó lenne írni egy Korányis dalt, ami tulajdonképpen a szalagavatóra el is készült. A szöveg a végzősöknek és minden Korányisnak is szól – mondta el Ladikné Szabó Csilla. A NeSZduó lehetőséget kapott arra is, hogy a Campus Fesztiválon is bemutatkozhasson.
Másodjára indult
– Posta Marianna kortárs írónő ajánlotta nekem Nagy László Táncbéli tánc-szók című versét pár éve. Nagyon megtetszett a költemény világa, ezért döntöttem úgy, hogy ezzel indulok. Körülbelül két hónapig dolgoztam rajta míg teljesen elkészültem – mondta el Kerekes Levente, akié idén a Legjobb Énekhang lett. Hozzátette: A Pásztor Piroska Gondolsz-e rám? című művének megzenésítése pedig eredetileg egy meglepetés ajándék volt Pásztor Piroska születésnapjára. A nevezéskor pedig úgy gondolta, ezzel a produkcióval is elindul. Kerekes Levente idén másodjára vett részt a Kedv, remények, trillák…versenyen, tavaly két József Attila művel indult. Ennek köszönhetően felléphetett a Csokonai Színházban, ami hatalmas élmény volt a számára. – Rengeteg verset kell olvasni, és ha olyan műre bukkanunk, ami közel áll hozzánk, akkor neki kell ülni és próbálgatni kell annak a megzenésítését – fogalmazott az énekes, hozzátéve, kényszerből nem lehet jót alkotni, csak akkor születhetnek jó előadások, ha az ember szereti azt, amit csinál.
Ma is aktuális Arany üzenete
– A szabadságról, az elvágyódásról és szárnyaink lemetszéséről, valamint a repülni vágyásról szól Arany János A rab gólya című verse, melynek részletét zenésítettük meg. Úgy gondolom, ez az üzenet még 200 év távlatában is aktuális – mondta Kocsis Csaba, a Körömvirág együttes énekes-gitárosa, akik a Legjobb Hangszerelő díjat vehették át. Arra a kérdésre, hogy mi a titka egy vers megzenésítésének, egy Babits idézettel felelt: – „Mindenik embernek lelkében dal van…”, ahogy a versben is. Ez vagy előjön, vagy nem. Én általában azokat a költeményeket szoktam nézni, amelyikben találok dallamot. Így könnyebben el tudom juttatni minden korosztályhoz bölcsődésektől az idősebbekig. Úgy gondolom, a költészet kortalan. Azért tartom fontosnak a klasszikusokat és kortársakat is, mert a médiában nem jut el olyan mértékben és olyan intenzitással az emberekhez – fogalmazott. Hozzátette: Orbán János Dénes három kötetéből készített válogatást, és az Énem és kora című vers az új műsoruk címadója, ezzel a produkcióval már Békéscsabán már bemutatkoztak. – A lényeg az, hogy az előretolt helyőrség köré csoportosult verseket fűztem egybe, mert nagyon szeretem Rejtő Jenőt. Ebben pedig életre kelnek azok a figurák, amelyek Rejtő könyveiben szerepelnek. A világ annyira abszurd lett, hogy ezek a Rejtői figurák köztünk élnek ma is – mondta.
Élvezték a közös alkotói munkát
A Legjobb Arany János- versmegzenésítés díját a Vikár-kombó formáció vehette át, számukra Bajnai Zsolt külön díjként felajánlott egy fellépési lehetőséget az NKA Cseh Tamás Program Beszámoló című rendezvényén Budapesten a Várkert Bazárban tartandó Hangszert a Kézbe programsorozaton. – Tavaly, pont a Kedv, remények, trillák pályázat kiírásának láttán kaptam kedvet, és nagyon megtetszett a dolog. Akkor egy József Attila és egy Áprily Lajos versfeldolgozással egyedül mutatkoztam meg a döntőben, idén pedig már formációban léptünk színpadra. Szerettünk volna két teljesen eltérő hangulatú versfeldolgozást megmutatni, és mivel a József Attila verssel már hamarabb elkészültünk, és szerettünk volna az egyikben furulyát is, ezért olyan Arany János verset kerestünk, amibe beleillik. Így hosszas kutatás után megtaláltuk A tölgyek alatt című verset. Komolyabban csak most kezdtünk el versmegzenésítéssel foglalkozni. Minket is meglepett, hogy ennyire elnyerte a zsűri és a közönség tetszését A tölgyek alatt. Nagyon élveztük a közös alkotói munkát, amihez mindannyian saját érzésünk alapján adtunk hozzá valamit. A legnagyobb visszaigazolás az volt számunkra, hogy nem ment ki a dallam a fejünkből és állandóan ezt dúdolgattuk. Nagy megtiszteltetés, hogy meghívtak bennünket a Cseh Tamás Program Hangszert a kézbe programsorozatának Beszámoló című rendezvényére, azonban sok készülésnek nézünk elébe, hogy egy tartalmas összeállítással állhassunk ott színpadra. Mindenesetre, érdekesnek és izgalmasnak ígérkezik a nyári szünet – mondta el érdeklődésünkre Lengyel Letícia, a zenekar énekese, furulyása.
Vass Kata
Hozzászólások