Miért jó a vegánság? – Környezetvédelmi, állatjogi és egészségügyi kérdések szempontjából megközelítve

Bizonyára mindnyájan hallottunk már a vegetáriánus és vegán étkezésről. A vegetáriánus étrendet folytatók nem esznek húst, viszont egyéb állati termékeket igen. A növényi alapú (vegán) étkezés követelménye minden állati eredetű termék (mint a hús, a tej és a tojás) elkerülése. A vegán életmódot folytatók viszont nem csak az étkezés területén szeretnék mellőzni az állatok kihasználását, hanem minden más szempontból is: a kozmetikai termékek, a ruhák és akár a szórakozás esetén is.

A vegán étkezés környezetre és egészségünkre gyakorolt hatásairól néha elfeledkezünk, vagy egyszerűen nem tudunk róla. Sokszor nem gondolunk arra, hogy az étkezésünkkel bármiféle hatással lehetnénk a világra, azonban, mint minden más tevékenységünkkel, az evéssel is befektetünk valamilyen ipar támogatásába. A fogyasztó döntésének pedig rendkívül fontos szerepe lesz a jövőben. Változtatni pedig a tányérunkon a legegyszerűbb.

Környezetvédelmi szempont

Azt a felvetést már elfogadott tényként kezelhetjük, hogy a nagyüzemi, intenzív állattartás a túlnépesedés mellett az egyik legfőbb oka az erdőirtásnak, a vízfogyasztásnak és a fajkihalásnak. Ez leginkább abból adódik, hogy az állatokkal etetik meg azokat a növényeket, amelyek egyébként közvetlenül az embereket is táplálhatnák. A termőterületeken jelenleg kevesebb az emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termény, mint a tenyésztett állatok számára szánt gabona.

Ezen folyamat legnagyobb megszenvedői lokális viszonylatban az állatok természetes élőhelye, globálisan pedig legfőképpen az esőerdők. Az esőerdők területének csökkentése a fakitermelés mellett legfőképpen azért zajlik, hogy legyen megfelelő hely az állatok számára szükséges takarmány megtermeléséhez. A trópusi esőerdő azért alapvetően esszenciális, mert az oxigén-termelés (és széndioxid-elnyelés) mellett a Föld állat- és növényfajainak több, mint felének ez ad otthont. A túlzott esőerdő pusztítás olyan végzetes ökológiai hatásokat okozhat, mint a bioszféra egyensúlyának felborulása, ami veszélyezteti a földi élet fennmaradását.

Az erdőirtás mellett a húsipar vízfogyasztása is rendkívül jelentős: bizonyos források szerint egy adag hús előállításához akár 13-szor annyi víz szükséges, mint egy komplett vegán étel elkészítéséhez. A tenyésztett állatok az ürülékükkel a vizeket is szennyezhetik, ezzel holt-zónákat kialakítva az óceánokban. A legnyomósabb érv, amit a húsiparral szemben megfogalmaznak az, hogy a globális üvegházhatású gázkibocsátás 15%-áért ez felelős, ami magasabb arány, mint a közlekedési ágazat esetében.

Környezetvédelmi szempontból viszont nem csak a húsipar meghatározó, hanem a tejgyártás is. Egy, az Oxfordi Egyetem kutatói által végzett tanulmány szerint a tehéntej gyártása során körülbelül háromszor annyi üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, mint a növényi alternatívák esetén, valamint az előállításhoz szükséges víz- és területigény is ezen tejfajta esetén a legmagasabb. Ez a tendencia minden állati élelmiszer esetén megfigyelhető.

Joseph Poore, az Oxfordi Egyetem kutatója a következőt mondta a BBC-nek:

„A legtöbb környezetvédelmi probléma, beleértve a klímaváltozást és az egyre csökkenő biodiverzitást, nagyrészben az ember étrendjének tudható be.
A növényi étrend valószínűleg a legjobb módja annak, hogy az ember lefaragjon az ökológiai lábnyomából, és ez nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozik – a növényi étrend hozzájárul az óceánok savasodásához és az eutrofizáció (a víz elalgásodása) mértékének, illetve a föld- és vízhasználat csökkentéséhez is. Többet számít, mintha nem ülne repülőre vagy elektromos autót vezetne.”

Állatjogi szempont

Ebből a perspektívából nem igényel sok magyarázatot a vegán megközelítés. Az állatok hozzánk hasonló módon képesek kifejezni a szeretetüket, fájdalmukat és a félelmeiket, ezt azonban sokszor nem veszünk figyelembe.

Hogy érzékletesebbé tegyük, a számok a következőképp alakulnak: Magyarországon 2022 első negyedévében az Agrárközgazdasági Kutatóintézet szerint összesítve 23 ezer szarvasmarhát, 1 millió sertést és 46 millió baromfit vágtak le.

Bár egy alig 10 millió fős ország viszonyait vizsgáljuk, hasonlóak az arányok más fejlett, nyugati államokban is. Ez csupán az első negyedéves adat, nem beszélve arról, hogy adott esetben sok állat szenved a rossz tartási körülmények miatt is. Az állatok kihasználása nem csak a húsiparban, de a tejtermék– és tojás-előállításban is jelen van.

A tejiparban már a tehén megtermékenyítése sem természetes módon történik, a borjút pedig megszületése után pár órán belül elválasztják az édesanyjától. Miután a borjakat elveszik, a tehenekre fejőgépet csatlakoztatnak, hogy serkentsék és fenntartsák a tejtermelést.

Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy egy tehén természetes élettartama 18-22 év, a tejelő tehenek esetében ez nagyjából 5 évre korlátozódik, ekkor pedig levágják őket. A tojásipar rejtelmei szintén meghökkentőek az átlagember számára.  Az intenzíven tartott, túltenyésztett tyúkokat olyan zsúfoltságban tartják, hogy szinte mozogni sem tudnak, súlyos sérülésekkel élik mindennapjaikat. Egy házityúk természetes körülmények között 3 naponta tojik tojást, míg a nagyüzemi tyúkok 22-23 óránként tojnak egyet.

Egészségügyi szempont

Egészségünk aspektusából is megfontolandó a növényi értend bevezetése mindennapjainkba. Az ideális, egészségesnek tekinthető étrendben a kalóriabevitel legalább 90%-a zöldségekből, gyümölcsökből, hüvelyesekből, magvakból és teljes kiőrlésű gabonákból áll.

Az 1900-as években világszerte az alultápláltság volt a legfőbb oka a korai halálozásnak, manapság a legtöbb betegség és halál a magas vérnyomásnak tudható be, ami egyértelműen a túltápláltság miatt következik be. Kiegyensúlyozott növényi étkezéssel megelőzhetünk olyan betegségeket, mint a cukorbetegség, krónikus gyulladás, asztma, szív- és érrendszeri betegségek vagy a rák. A fogyás és a súlyfenntartás is jóval egyszerűbb olyan élelmiszerek nélkül, mint például a hús és a sajt, valamint a regenerálódási folyamat is felgyorsul, ha étkezéseink során megfelelő mennyiségű vitamin és mikrotápanyag kerül a szervezetünkbe.

Az állati termékek fogyasztása mellett a legtöbbször elhangzó érv a fehérjebevitellel kapcsolatos. Fehérje viszont nem csak a húsban és a tojásban van, hanem megannyi zöldségben: ilyen például a szója, a bab, a borsó, a zab és az olajos magvak.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy manapság a vegán étkezés egyre egyszerűbbé, egyre reálisabb alternatívává válik: a boltokban már rengeteg vegán termék érhető el, az interneten pedig megannyi receptet találhatunk. Mindeközben az evés élvezete sem marad el, hiszen hús nélkül vagy teljesen növényi alapon is kerülhet ízletes étel a tányérunkra, ami a legtöbb esetben még egészségesebb is, valamint az állatok szenvedését és a környezetkárosítást sem vonja maga után.

Csipkés Nóra

A Debreceni Egyetem harmadéves biomérnök szakos hallgatója