A 2024. június 9-i európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választáson a választópolgárok reggel 6 és este 19 óra között adhatják le szavazatukat Magyarország 10 119 szavazókörének valamelyikében. A választópolgároknak a szavazás előtt igazolniuk kell személyazonosságukat, valamint lakcímüket vagy személyi azonosítójukat, melyet a lakcímkártya tartalmaz. Szavazni kizárólag érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel lehet. A személyazonosság igazolására alkalmas továbbá az Európai Unió más tagállama által kiállított érvényes, fényképes személyi okmány is.
A közös eljárásban megrendezésre kerülő európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választáson újdonság, hogy a választónak csak egy helyen kell aláírnia a névjegyzéket, ezt követően adja át a szavazatszámláló bizottság a választó részre mindazon választás szavazólapjait, melyen szavazni jogosult.
A megyei jogú városokban a választópolgárok polgármesterre és a települési egyéni választókerületi képviselőre szavazhatnak az európai parlamenti pártlisták mellett. Ha választáson valaki nemzetiségi választópolgárként vesz részt, a fenti 3 szavazólapon túl további 3 szavazólapot is kaphat.
A 10 000 fő alatti és feletti településeken a választópolgárok minimum 4 és maximum 7 szavazólapot kaphatnak. A szavazáson a választópolgárok leadhatják voksukat a polgármesterre, a települési kislistás egyéni választókerületi képviselőre, a vármegyei listára, és szavazhatnak az európai parlament pártlistáira is. A nemzetiségi választópolgárok az említett 4 szavazólap mellett ezeken a településeken is plusz 3 szavazólapot kaphatnak még.
A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a képviselők választása egyéni listás választási rendszerben történik. Ebben a választástípusban a település egésze alkot egy választókerületet. A képviselők száma a lakosságszám arányában változik.
A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik.
A vármegyei közgyűlés tagjainak választásán minden vármegye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. Ez azt jelenti, hogy a megyei jogú városban, illetve a fővárosban lakóhellyel rendelkező választópolgárok nem vesznek részt a vármegyei közgyűlés tagjainak választásában.
A 10 000 főnél kisebb lakosságszámú településeken egy lapon több helyre is tehetünk X-et: legfeljebb annyi jelölt neve mellé, ahány tagú a testület: száz lakosig 2 fő, ezer lakosig 4 fő, ötezer lakosig 6 fő, tízezer lakosig 8 fő. A nagyobb települések és fővárosi kerületek azonban választókerületekre vannak osztva, ott a legszimpatikusabb jelöltet kell kiválasztani, az adott körzet győztes jelöltjei jutnak a közgyűlésbe, rajtuk kívül a jelölőszervezetek kompenzációs listáiról kerül be a képviselők nagyjából harmada. A kompenzációs listákra közvetlenül nem lehet szavazni, azok eredményét az egyéni jelöltekre leadott töredékszavazatok adják ki.
A szavazás lezárultát követően, 19 óra után kezdődik meg a leadott szavazatok számlálása.
A választás az általános, titkos, szabad és közvetlen választójog alapján történik.
Az arányos képviselet elvét kell alkalmazni: az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az általa kapott szavazatok számával. Az arányos választási rendszeren belül lehet listás rendszert alkalmazni.
Magyarország 21 képviselőt delegálhat majd az EP-be.
Amint a választási eredmények hivatalossá válnak, a tagállamok közlik az EP-vel a mandátumot szerzett képviselők nevét. Az újonnan megválasztott EP-képviselők mandátumvizsgálaton esnek át annak megállapítása érdekében, hogy nem töltenek-e be olyan tisztséget, amely összeegyeztethetetlen a képviselői státusszal.
Forrás: Portfolio, Nemzeti Választási Iroda, HVG és Euronews
Hozzászólások