Milyen a jó lelkész?

Őszinte, elfogadó, hiteles’. Több mint kétszáz ember mondta el véleményét, mit gondol, milyen a jó lelkész. A Magyar Református Egység napján a Debreceni Református Hittudományi Egyetem pavilonjában többek között arról kérdeztük az Egység Napjára látogatókat, hogy milyen tulajdonságokkal „kell” hogy rendelkezzenek a lelkipásztorok. A legtöbben – húsz százaléka a válaszadóknak – az őszinteséget írták, utána szorosan – egy százalékkal lemaradva – az elfogadás áll, a dobogó képzeletbeli, harmadik helyére pedig a hitelesség került.
 

A lelkész „feszültségcserét” végez
 

Az ’őszinteség’, ’elfogadás’ és a ’hitelesség’ mögött a ’példamutató’, ’kedves’ és az ’odafigyelő’ jelzők is rajta voltak a listán. A valós és vélt elvárásokról, a megfelelésről Hajdúbagos fiatal lelkészével, az egyetem doktoranduszával beszélgettünk. Czeglédi Péter Pál szerint ezeknek az elvárásoknak megfelelni alapvetően nem nehéz. „Az ember természetéhez ezek a jegyek alapvetően közel állnak. A gond inkább az, hogy az alaptermészetet számtalan külső tényező befolyásolja. A lelkésztől nagyon egyenletes és kiszámítható érzelmi életet, reakciókat várnak el – holott a családom, egészségi állapotom, anyagi helyzetem és még számtalan tényező befolyásolja, hogyan reagálok egy helyzetre.”

 

A lelkész „feszültségcserét végez” – mondja. Az otthoni feszültséget viszi a gyülekezetbe, a gyülekezetben kopottat pedig haza. A hittudományi egyetem doktoranduszának a szelep, ami megóvja életének mindkét területét, a hit és a sport. „Feltöltött lélekkel és »rommá« mozgatott testtel” az ember több feszültség átalakítására képes.

„Imádkozva és izzadva”
 

A Hajdú-Bihar megyei településen mindenki kirakatban él – mondja a lelkipásztor. „Mindenki ismer mindenkit és mindenkiről véleménye van. Ez örök érvényű igazság. Lelkészként ez azért nehéz, mert nagy a kísértés arra, hogy kirakatba tegyük magunkat és mindig a szebbik felünket mutassuk. Ennek a látszatnak a fenntartása fárasztó és veszélyes, mivel csalódásokhoz vezet. Én igyekszem ugyanaz az ember lenni mindenütt. Czeglédi Péter Pál vagyok minden helyzetben, és nem próbálom meg a karakterem rossz tulajdonságait eltüntetni, illetve a jó tulajdonságait felerősíteni. Igyekszem egy lenni a falusiakkal. Így kevésbé csalódnak és megértik azt is, hogy a hit nem csupán a szentek játékszere, hanem minden embernek öröme és vigasztalása” – vallja.

Igyekszem egy lenni a falusiakkal. Így kevésbé csalódnak és megértik azt is, hogy a hit nem csupán a szentek játékszere, hanem minden embernek öröme és vigasztalása” – vallja.

Birkózni Isten igéjével
 

A Debreceni Református Hittudományi Egyetemre idén húszan jelentkeztek lelkésznek. Az egyetem rektora felelősségről, a lelkészképzés megújulásáról és az alapvető emberei értékekről beszélt.

 

Kustár Zoltán szerint az, hogy többen jelentkeztek idén lelkész szakra, azt mutatja, hogy a hivatás továbbra is vonzó, az Egység Napján megfogalmazódott elvárások pedig fontos attitűdjei a lelkészi hivatásnak. Ezek az elvárások azonban az utóbbi évtizedekben erősödtek fel. „A rendszerváltás előtti korokban az emberek ahhoz voltak szokva, hogy egy megkérdőjelezhetetlen tekintélytől készen kapják az igazságokat. Ma a demokratikus világban természetes az igény, hogy egy közösség az értékeket megvitassa, illetve közösen fogalmazza meg, hogy aztán azzal azonosulni is tudjon. Isten igéjével kapcsolatban is igénylik, hogy mögé lássanak. Természetesen vannak hitigazságok és etikai normák, amelyek megkérdőjelezhetetlenek, de a mai gyülekezetek igenis jobban igénylik, hogy a lelkész emberi arcát is lássák. Nem egy gépies szócső szerepét osztják a lelkészre, hanem olyan őszinte embert szeretnének látni, akiben szintén kétségek, gyötrelmek vannak, akinek magának is meg kell birkóznia az Isten igéjével. Látni akarják az emberek, hogy a lelkész is egy maguk közül, és akkor el tudják fogadni azt, amit Isten nevében a számukra közvetít.” – tette hozzá a rektor.
 

Menedékként felvett jelmez
 

Arra a kérdésre, hogy mit tehet a teológia, hogy a végzett lelkészek még felkészültebbek legyenek, Kustár Zoltán azt válaszolta, hogy ezek az attitűdök nem tárgyi tudásra épülnek, szemben például azzal, hogy mit monda Biblia és hogyan válasszuk külön a Biblia szövegének a ránk gyakorolt első hatását a szerző szándékolt üzenetétől. „Azt gondolom – mondta a rektor –, hogy az önismeret a legfontosabb, ami itt hasznára lehet a lelkész-jelöltjeinknek.”

„A jövő tanév kiemelt feladata lesz a lelkészképzés átgondolása. Ennek keretében mindenképpen szeretnénk kötelezővé tenni a lelendő lelkészek számára az önismereti jellegű kurzusokat. Nagyon fontos ugyanis, hogy a lelkész tudjon önmagára reflektálni, önmaga lelki státuszával, gondjaival, erősségeivel tisztába jöjjön. Az őszinteség és a hitelesség elképzelhetetlen önismeret nélkül – mondta a rektor.

Kálvin János Institúciójának a kezdő gondolata is ez: „Ismerd meg Istent és ismerd meg önmagad.” – zárta gondolatát az egyetem vezetője.
 

A Csillagponton július 26-án, 16 órától beszélgetünk, vitázunk arról, hogy milyen a jó lelkész. Szeretettel várunk!