A Vojtina Bábszínház programjai között előkelő helyet foglalnak el a mind a gyermekek, mind pedig a felnőtt látogatók érdeklődésére számot tartó kiállítások is. Az idei, 2018/2019-es évad első kiállítás-megnyitóján jártunk.
Kustár Gábor szobrászművész, lelkész, a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának vallás- és rajztanára, a Fabula et Figura Műhely bábjátékosa Átmenet című kiállítása 2018. szeptember 14-én délután nyitotta meg a kapuit a Vojtina Bábszínházban. Az eseményre egybegyűlteket Láposi Terka, a bábszínház művészeti vezetője köszöntötte, aki hangsúlyozta: színházuk minden évadban egy-egy tematika köré építi a kiállításait, s az idei évad „kiállítássorát” nyitják meg most annak a Kustár Gábornak az alkotásai, akivel ő évtizedek óta jó barátságot ápol, amiatt is, mert a művésznek, és a feleségének, Kustárné Almási Zsuzsannának a bábszínház is rengeteget köszönhet. Hiszen a házaspár a bábjáték formanyelvét is kiválóan ismeri és műveli, ráadásul úgy, hogy bábelőadásaik minden egyes elemét maguk alkotják. S mivel elindult az évad, ezt a most nyíló kiállítást – egy-egy előadásra érkezés apropóján – legalább ezerötszáz gyermek is látni fogja, amely közönség arra kötelezi a felnőtt alkotókat, hogy bármit, amit csinálnak, azt hitelesen tegyék, s bármit, amit a gyermekek elé tárnak, az hiteles legyen. Ráadásul van közös is abban, amit Kustár Gábor és a gyerekek „művelnek”: hiszen a szobrászművész az enyészetből újra előhívott tárgyakból szobrokat készít, s ugyanezt teszik a kicsik is, amikor kreatív, újrateremtő tevékenységet végeznek.
A felvezető után Láposi Terka Cs. Tóth János művészeti írót kérte fel, hogy nyissa meg a kiállítást. Cs. Tóth János megnyitó beszédét a művészet háromféle felfogásával kezdte: eszerint elkülöníthetjük egymástól az archaikus, az akadémikus és az absztrakt művészeti ágat, s ezek közül Kustár Gábor művészete egyértelműen az archaikus kategóriájába sorolható: mégpedig a régmúlt formák újrateremtése révén. De mielőtt a konkrét kiállítás anyagáról szót ejtett volna, Cs. Tóth János röviden ismertette a képzőművész eddigi életútját is. Hangsúlyozta: volt családi ihletés abban, hogy Kustár a szobrászat felé fordult, hiszen édesapja is készített plasztikákat, ő maga pedig kora gyerekkorától fogva rajzolt. Ám tizennyolc évesen kissé eltávolodott a képzőművészettől, a teológiára jelentkezett, s majd csak az egyetem elvégzése után érezte úgy, hogy a rajz szakot is el kell végeznie. Rövid „kitérő” után tehát visszatért a képzőművészethez, de ettől kezdve már nem a grafika, hanem a plasztika lett az igazi útja. Kollektív kiállításokra küldte a munkáit, majd jelentkezett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe, ahová azonnal felvették. S amivel mostanában kitűnt itt a régióban, az két esemény: egyfelől a Reformáció 500. évfordulójára készített festményeket, valamint a kiállítást megnyitó Cs. Tóth Jánossal együtt tervezte meg a balmazújvárosi II. világháborús emlékművet. Munkásságát pedig az idei Tavaszi Tárlaton nagydíjjal ismerték el.
A mostani Átmenet című kiállításnak olyan, eredetileg népi, a paraszti kultúrában használatos tárgyak a kiindulópontjai, amelyeknek a maguk idején megvolt a funkciójuk, s egy-egy életsors is kiolvasható belőlük. De ott van bennük az átmenet lehetősége – s Kustár Gábor ezt fedezte fel, s ezért is ez a kiállítása címe -, hogy művészeti alkotássá váljanak. Mégpedig szakrális kerettel felvértezve, amely szentséges gondolat azt eredményezi, hogy ezek a használati tárgyak új gondolattal telítődnek, jelet kapnak. S ezáltal – hangsúlyozta Cs. Tóth János – minden a helyén van abban a kápolnának is gondolható térben, amelyet a Vojtina Bábszínház biztosított a kiállítás számára. A tárlat fontosságát ráadásul fokozza, hogy Kustár Gábornak ez az első önálló kiállítása, amelyet stílszerűen Böjte Csaba gondolataival tekintett megnyitottnak a művészeti író: „Igazából mi a vers, mi a dal, mi a műalkotás? Szárnyakat adó tiszta álom.”
Cs. Tóth János szavai után a Vojtina Bábszínház igazgatója, Asbóth Anikó is felszólalt, s hangsúlyozta: az ő „bábos” életükben is nagyon fontosak a tárgyak, mert azokon keresztül szeretnének a gyerekeknek elmondani egy-egy történetet. S itt, ezen a kiállításon hasonló folyamat megy végbe a tárgyakkal, azáltal, hogy szakralitással telítődnek. Az igazgató asszony ugyanakkor azzal kapcsolatban is kifejezte örömét, hogy a Vojtina adhat először teret Kustár Gábor számára egy önálló kiállításhoz, amely nem csak öröm, de megtiszteltetés is az intézmény számára.
Kustár Gábor Átmenet című kiállítását szeptember 15-től október 31-éig lehet megtekinteni. Hétfőtől péntekig 8 és 17 óra között, szombaton és vasárnap pedig 9 és 12 óra között várják a képzőművészet kedvelőit a Vojtina Bábszínházban.
Gyürky Katalin
Hozzászólások