Világszerte egyre többen szenvednek heveny hasnyálmirigy-gyulladásban és folyamatosan emelkedik a hasnyálmirigy-daganat előfordulása is. A betegségek diagnosztikája és kezelése komplex, több orvosszakma szoros együttműködését igénylő feladat. A Debreceni Egyetem szervezésében első alkalommal megrendezett Minden, ami Pancreas című interdiszciplináris szakmai nap átfogó képet adott a legújabb diagnosztikai és terápiás lehetőségekről. A pénteki rendezvény célja az volt, hogy erősítse a szakmák közötti párbeszédet, elősegítse a korszerű ismeretek megosztását, amely hosszú távon javíthatja a betegek gyógyulási esélyeit – írja a közlemény.
– Az első, hagyományteremtő céllal megrendezett konferencia a multidiszciplináris együttműködés fontosságát helyezi középpontba, amely a modern orvoslás alapvető eleme. A program a molekuláris biológiai alapoktól a képalkotó diagnosztikán, belgyógyászati és gasztroenterológiai kihívásokon át a sebészeti megoldásokig nyújt átfogó képet a résztvevőknek. A rendezvény célja a szakmák közötti hatékony együttműködés erősítése és a magas szintű szakmai párbeszéd elősegítése, amely hosszú távon a betegellátás minőségének javát szolgálja – emelte ki köszöntőjében Ujhelyi Bernadett, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ orvosszakmai alelnöke a konferencia megnyitóján.
A Minden, ami Pancreas – Interdiszciplináris nap fókuszban: a hasnyálmirigy című szakmai napon a hasnyálmirigy-betegségek széles körének diagnosztikáját és kezelési spektrumát mutatták be a gasztroenterológia, a belgyógyászat-anyagcsere, a sebészet, a radiológia és az onkológia területén dolgozó szakemberek. Emellett az Anatómiai Szövet- és Fejlődéstani Intézet közreműködésével a sejtfelszíni és szellemfehérjékkel kapcsolatos alapvető tudnivalókat is ismertették, mely egy innovatív és új irányvonal a hasnyálmirigy-tumoros betegek vizsgálatában.
– A különböző, az elmúlt évtizedekben igen gyorsan fejlődő szakterületek együttműködése új lehetőségeket teremt a hasnyálmirigy, a pankreász betegségei kialakulásának jobb megértésében, pontosabb diagnózisában és hatékonyabb kezelésében. A szakemberek együtt gondolkodása és a legfrissebb tudományos eredmények megosztása azért is fontos, hiszen a hasnyálmirigy megismerése viszonylag későn bontakozott ki az orvostudomány történetében. A szerv – amit sokáig „a máj ujjának” vagy éppen „a gyomor párnájának” neveztek – leíró anatómiáját csak a 17-18. század óta ismerjük, működésének feltárása pedig csupán a 19. század második felében indult meg, az inzulint alig több, mint 100 éve izolálták, és a hasnyálmirigy-daganatok sebészi kezelésénél alkalmazott híres Whipple-műtét is csak 86 éves. A diagnosztika, a molekuláris tudományok és a komplex terápiás lehetőségek fejlődése tovább erősíti az ilyen fórumok szerepét, amelyek a hatékony betegellátás mellett az oktatást is segíthetik – hangsúlyozta Németh Norbert, a DE Általános Orvostudományi Kar oktatási dékánhelyettese.
A hasnyálmirigy betegségei (elsősorban cukorbetegség, akut és krónikus hasnyálmirigy gyulladás, különböző hasnyálmirigy daganatok) összességében a társadalom jelentős rétegét érintik. Az akut és krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, illetve hasnyálmirigy-tumorok diagnosztikája és kezelése komplex, több orvosszakma szoros együttműködését igénylő feladat.
– A szakmai napunkkal teret akartunk adni a hasnyálmirigy-betegségek aktuális diagnosztikai és kezelési elveinek bemutatására, a Debreceni Egyetemen alkalmazott eljárások ismertetésére. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás gyakorisága világszerte növekvő tendenciát mutat, aminek hátterében döntően az egyre gyakoribb elhízás, epehólyag-kövesség és alkoholfogyasztás állnak. A betegség ellátását alapvetően gasztroenterológusok végzik, ugyanakkor a betegek kezelésében számos szakma érintett lehet: többek között belgyógyászat, diabetológia, sebészet, intenzív terápia, pszichiátria. A hasnyálmirigy-rák az Európai Unió egészét tekintve a nyolcadik leggyakoribb daganatos megbetegedés, az új esetek száma pedig folyamatosan emelkedik – ismertették az esemény főszervezői, Nádró Bíborka belgyógyász szakorvos és Zádori Gergely sebész szakorvos.
A szervezők hozzátették: intenzív kutatások zajlanak azzal a céllal, hogy minél több hasnyálmirigy-tumoros beteget meg lehessen gyógyítani. Az onkológiai kezelés folyamatosan fejlődik, a mai kemoterápiás protokollok – ha korlátozottan is – szignifikánsan meghosszabbítják a betegek életét. A modern onkológiai kezelés mellett elengedhetetlenül fontos a radikális műtét.
A konferencián elhangzott: a németországi Heidelberg Egyetemen 2017-től alkalmaznak egy újfajta radikális műtéttípust, mely a hasnyálmirigy fejben előforduló daganatok esetén a tumoros hasnyálmirigy környezetében lévő nyirok- és idegelemek radikális kiirtásával jelentősen csökkent az esélye annak, hogy a daganat ugyanazon a területen újra kialakuljon, egyúttal ezzel a műtéttel nagymértékben javultak a betegek túlélési esélyei is. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinikáján 2025-ben végezték el az első sikeres TRIANGLE műtéteket, melyeket a közeljövőben rutinszerűen terveznek alkalmazni bizonyos hasnyálmirigy-daganat típusoknál.
A klinikán a hasnyálmirigy műtéteket 2024 óta nem csak hagyományos (“nyitott”), illetve laparoscopos feltárásból végzik, hanem a Da Vinci robotasszisztált sebészeti rendszerrel is.
A szakmai napon elsősorban a kelet-magyarországi régió egészségügyi intézményeiben dolgozó orvosok, háziorvosok, orvostanhallgatók vettek részt. A konferenciát a tervek szerint a jövőben két évente rendezik meg.
Forrás: Sajtóközpont – CzA
Hozzászólások