Manapság egyre többször találkozhatunk coachal és a coaching kifejezéssel. De mit is jelent ez pontosan és miben tud segíteni nekünk? Erről beszélgettünk Sziklai Emőke proaktív coachcsal és bloggerrel, aki évtizedek óta hivatásszerűen dolgozik segítő szakmában. A sokat látott és tapasztalt szakember ezért gondolta, hogy a számos végzettsége után, coachként is szeretne segíteni az embereken. Különböző képzésekből lehet választani, ikigai, mindfulness, life coach, business coach, de számára az volt a fő szempont, hogy elsősorban a proaktivitást tartsák szem előtt. Úgy véli, nem mindegy az előképzettség sem, nem a tudásban, mert azt már bárki összeszedi, hanem a mérlegelésnél, hogy a kliens biztonságban legyen, jó kezekben, mert a legfontosabb, hogy a szakember ismerje a határait, hogy felismerje és tudja azt mondani, itt nem rá van szükség.
Mit jelent az pontosan, hogy proaktív life coach?
Mit jelent a life coach? Először is ezt fontos tisztázni, főként az említettek miatt. A coach nem pszichológus, nem mentor, nem tanácsadó, ezzel jó, ha maga a coach is tisztában van, s akkor tudja a határait, a kompetenciáit.
Alapelvei a következők:
– bizalom
– tisztelet
– titoktartás
– pontos információ nyújtás
– pontosság
– ülésen kívül nincs találkozás
A coaching egy segítő, fejlesztő, fejlődéstámogató módszer, az ügyfél által meghatározott célokra összpontosít, hangsúlyozza a kliens autonómiáját, önrendelkezését, ezáltal a felelősségét. A coaching egy célorientált önismereti utazás. A coach nyitott kérdésekkel dolgozik, ezeket teszi fel ügyfelének, feladatokat ad, „házi feladatokat”, facilitálva az önreflexiót, javítva az önismeretet, támogatja a coachiban, hogy használja készségeit, adottságait, megoldási stratégiáit, tapasztalatait.
A coach döntéshozatalban támogat, de a döntést az ügyfél hozza meg, a megoldást is a saját eszközeivel végzi. A coaching folyamat egy társas viszony, egészséges, autonóm, ügyféllel, eredménye a reziliencia, a sikeres alkalmazkodás, módszerei pszichológiai alapokon nyugszanak, folyamata a jelen feladataitól a jövő megoldásaira koncentrál.
Természetesen a coach nem erőlteti rá a kliensre a saját megoldásait, nem tanácsadó, nem mentor, nem mondja meg ő mit tenne. Támogatjuk a döntéshozatalban a coachit, de a döntést ő hozza meg.
A proaktív coaching, rendszerszemléletű coaching folyamat, mert minden ember egyedi, összetett rendszer, amely külső, belső egymással is kölcsönhatásban lévő, erőterében működik. A rendszer bármelyik részének megváltoztatása, hat a másik részre is. A proaktív előrelátóan cselekszik, felelősségteljes és kezdeményező. Proaktívnak tartom magam, s szeretném, ha a klienseim is tudatában lennének előrelátásuknak, felelősségüknek és így cselekednének. A proaktív coaching számos változtatási technikát kínál, hogy az egyén hatékonyan kezelni tudja az élet számtalan területén jelentkező érzelmi, kognitív, fizikális dimenzióit. Ezt persze nem lehet így leegyszerűsíteni, hiszen mindent holisztikusan kell szemlélnünk, ismernie kell az egyénnek saját erősségeit, gyengeségeit, motivációit, félelmeit, ezekhez is megvannak az értékelő eszközök, hogy ezzel az egyén megértse önmagát, önismeretre tegyen szert, egy virtuális ellenőrző listával könnyebb tervezni, előre felfedezni például egy szezonális elakadást, az azzal való tennivalóit, hogy megelőzze az elakadásokat, vagy előre számba vegye azokat.
Összefoglalva a coach nem inspirál, nem ad ötleteket, nem motivál, nem egy egyirányú tudásátadó folyamat. A jelennel foglalkozik és a jövőbe mutat. Ha valaki a múltbeli dolgaival szeretne foglalkozni, vagy transzgenerációs elakadásai vannak, őket képesnek kell lennünk elengednünk, legjobb, ha kapcsolati tőkével rendelkezünk és tudjuk irányítani ügyfeleinket kollégáinkhoz, sok esetben teszem meg, s nem csak elküldöm az illetőt, hanem jelzéssel élek az ajánlott személy felé.
Miben tud segíteni pontosan egy coach?
Nehéz definiálni miben tud segíteni a coach, hiszen a kliens hozza az elakadásait, a céljait így azzal foglalkozom, az ő általa kijelölt céllal, a saját eszközrendszerével lépünk tovább. A megoldásait hozzuk felszínre, a fő cél persze, hogy ez működjön a továbbiakban önállóan is, nem lehet cél, hogy minden pillanatban hívjuk a coachot.
Számtalan dolog lehet elakadásaink forrása, nehéz élethelyzet, konfliktusok, hatékonyság fokozása, szerepek közötti egyensúlyteremtés, önismeret, önbizalom fejlesztés, öröm sikeres megélése, kreativitás fejlesztése. Más szempontból lehet személyes, párkapcsolati, szülő-gyermek kapcsolati, generációs akadályok, sokszor egyszerűen szinte beszélgetni vágynak az emberek. Engem változatos célokkal keresnek meg, az utóbbi időben párkapcsolati elakadások voltak a legjellemzőbbek.
Az időgazdálkodás és a határok kijelölése, amit preferálok mostanság, hiszen az emberek nagy részének mindkét terület problémás. Itt jön be az asszertív kommunikáció, hogy szépen is lehet nemet mondani és máris meghúztam a határaimat, ez maga után vonja az időbeosztásom hatékonyabbá tételét, itt a rendszerszemlélet ékes bizonyítéka, egyik rendszerbe való beavatkozás maga után vonja a másik rendszerünk változását. Eszközeim a teljesség igénye nélkül az értő figyelem, kérdéstechnika, átkeretezés, vizualizációs eszközök, önismeret fejlesztő módszerek, erőszakmentes kommunikáció. Kérdezek, kisérek, ha kell tükröt tartok. Nem lehet a folyamatból kiragadni, egyet, ezért olyan csodálatos és mesteri dolog a rendszerszemléletű proaktív coaching. Minden mindenre hatással van.
Kiknek tudsz segíteni és milyen problémákkal találnak meg leggyakrabban?
Számos esetben keresnek meg személyesen, virtuálisan, emailben, a honlapomon, messengeren, vagy csak felhívnak és odakanyarodnak, hogy van egy ötletük, egy elakadásuk. Az első ingyenes konzultáción, néhány jól irányzott kérdés, sokszor házi feladat után örömmel mondják, hogy annyira jó volt, hogy meglépték. Itt már az önbizalom fejlesztés megtette a hatását és rájöttek a megoldásra. Ez az igazi siker.
Sok ilyen váratlan felkeresés vagy az első ingyenes konzultációs siker kapcsán lett a ventillációs, vagy instant coaching szolgáltatásom, mindössze egyszeri alkalom, ingyenes formában „gyakoroltam” fejlesztettem a módszerem a meglévő tudásomra építve.
Az embereknek azonnal kell, főleg a fiatalabb generációnak, mivel az online térben minden azonnal történik, az eredményt is így akarják. Egy pszichiátertől hallottam, hogy ultrarövid kezelés végez, 5 lépcsős folyamat, de egy ülés, s azóta látok más coachokat is ilyen képzéssel. Képzésekből is van annyi, mint a tenger és szinte mindenki képezhet bárkit.
Te mikor találkoztál ezzel és minek a hatására kezdtél el vele foglalkozni? Számodra miért fontos, hogy segíts másoknak?
Mindig is szerettem segíteni az embereken, többgenerációs családban nőttem fel, természetes volt az alkalmazkodás, egymás segítése. Alapvégzettségem diplomás ápoló, de mindig szerettem tanulni, fejleszteni magam, így lettem egészségügyi gyakorlatvezető, sok pszichológia ismeretet szereztem, gondoltam az egészségpszichológia nekem való lenne mesterképzésben, de az én végzettségeim nem voltak bemenet a képzésbe. A mesterképzés elvégzése célom és álmom volt, és a rehabilitáció is érdekel, rehabilitációs szakember mesterképzést végeztem. Már mehettem volna egészség pszichológus képzésre, de nem tettem, a coaching pedig mindig is érdekelt, a férjem buisniss coach.
Milyen szakmai múlttal rendelkezel?
A szakmai múltamat már említettem, egy kivétellel a kedvenc területem, ergoterapeuta vagyok, sajnos nem gyakorlom, de nem jelenti azt, hogy elhanyagolnám, mert szinten tartásként előadok és előadástokat hallgatok, olvasok. A jövő ugyan nem volt kérdés, de említettem, hogy proaktív vagyok és a férjem is az, ezért talált nekem egy másoddiplomás coach képzést, amit a Debreceni Egyetem pszichológiai tanszéke hirdetett, arra jelentkeztem. Előképzettségem remélem alkalmassá tesz és végre a pszichológiai intézet lesz a képzőhelyem. Szeretnék professzionális szolgáltatást nyújtani a hozzám fordulóknak.
Tudsz-e mondani valamilyen pozitív példát, ami számodra nagy siker volt?
Nekem az a legnagyobb siker, amikor azt mondja a beszélgetőpartnerem, hogy olyan jó volt veled beszélgetni, vagy amikor egy coachim hónapok múltán felhív és utána is rendszeresen értesít a sikereiről. Az én sikerem az ügyfeleim sikerei és mivel mindenkinek a saját sikerei a legnagyobbak, nekem sok nagy sikerem van általuk. Nagy siker az is amikor egy közösség Csapattá válik. Ez a legfontosabb, hogy mindentől függetlenül tudjunk örülni mások sikerének, mert az hozzájárul saját egészségünkhöz, boldogságunkhoz. Ha az emberek tudnak a hozzáállásukon változtatni, azon ahogy a világot szemlélik, észlelik és megértik, hogy minden tudatosságot és összpontosítást igényel az már nekem siker, mert Ő sikeres lesz ezáltal.
Miért szükséges foglalkoznunk a generációs különbségekkel?
Ez egy külön téma, kimeríthetetlen, nem egy nyelvet beszélünk a különböző generációkkal, sajnos ma már a szó szoros értelmében is, és nem csupán az Ő szlengjeik, meg a miénk, de nekik főként az alfáknak (2012 után született) már természetes az idegen nyelv ismerete, ők már a digitalizációba születtek, természetes számukra a mesterséges intelligencia, a ChetGPTvel való beszélgetés. Nem értik a mi nézőpontjainkat, elakadásainkat, nekünk szemtelennek tűnnek, mert azok is, a tisztelet pedig nem következik a ráncaink szerint, tehát nem a kort tisztelik, hanem a tudást. A Z generáció tagjai pedig könnyen váltanak munkahelyet, alapvetés náluk a rugalmasság a munkáltató részéről, mások a motivációik, eltérőek az erősségeik, félelmeik a mienktől. Ahogy Steigervald Krisztián szokta mondani a különböző generációk nem jobbak, nem rosszabbak, csak mások. Meg kell tanulnunk alkalmazkodni egymáshoz, elsősorban Nekünk (mert mi vagyunk a bölcsek, ugye?) a békés és sikeres együttélés miatt. Az edukáció mindenek felett, mindkét félnek. A munkahelyeken pedig elengedhetetlen, hogy kezdjünk valamit ezekkel a generációs különbségekkel, mert Ők a jövő!
Milyen workshopokat, tréningeket szoktál tartani?
Elsősorban kommunikációs és önismereti tréningeket, előadásokat tartottam eddig kis csoportoknak, nem ez a fő profilom. A generációs akadályokkal pedig a mindennapi munkám során találkozom, de tapasztalatból mondom, a kétoldalú edukáció csodákra képes.
Milyen blogod van? Miért tartod fontosnak, hogy foglalkozzunk a mentális egészséggel?
Blogolok, mert igyekszem hiteles információ forrásból tájékoztatni az embereket bizonyos dolgokról, életmód és minden egyéb, ami eszembe jut, s mivel fontos számomra az interaktivitás, amit kérnek tőlem, annak nézek utána. Nem a szakmának, hanem a laikusoknak írom a blogom, de igyekszem a szakmai igényességet szem előtt tartani.
Fontosnak tartom, hogy hiteles információkat kapjunk a mai világban, hiszen minden, mindenki számára hozzáférhető, mindenki mindent önállóan akar, tudást és minden egyebet, énközpontú világban élünk, generációs szakadékokkal tarkítva, sokan pedig kihasználják a tudásszomjunkat, vagy a kétségbeesést, a virtuális tér számtalan lehetőséget és veszélyt is rejt.
Sok mindenki egyedül van, főleg a problémájával, elkeseredésével, kilátástalanságával, így annyira jól tud esni egy pozitív üzenet, egy szép kép. Nekem szebbé teszi a napomat, ezért mivel képes vagyok ilyen üzeneteket kitalálni, meg is osztom másokkal. Egy professzortól hallottam, hogy „Aki képes, köteles.” – azóta ez nekem belső parancs. Ha képes vagyok valamit megtenni, akkor kötelesnek érzem magam, hogy meg is tegyem. Ezért a blog, az üzenetek, sokszor szoktam ajándékba, pro bono coachingot is vállalni, pont a fenti okok miatt. Mert nem mindenki teheti meg, hogy a lelkével is foglalkozzon, a külseje mellett, mert ami látszik az tévesen fontosabb, mint ami nem, pedig a szépség sugárzik belőlünk, ha boldogok vagyunk. A boldogságért pedig tenni kell.
A blogomban már január óta minden nap bejegyzéseket teszek közzé. Elsősorban életmóddal szerettem volna foglalkozni, de aztán jöttek sorba a témák, amik eszembe jutottak. Most kezdtem, a „Vasárnapi vers mindenkinek” opciót, itt is kértek már tőlem verseket. De írtam táplálkozásról, testi, lelki egészségről, a mozgás fontosságáról, generációkról, a polipok intelligenciájáról, halálról, életről, boldogságról, utazásról. Persze, ha már online, nyilvános napló magamról, a betegségemről, támaszul a sorstársaimnak, a szendvicsgenerációs énemről, szerepeimről.