Azok a ’70-es, ’80-as évek… épültek a házak, a melléképületek, az ólak, csak éppen nem kértek rájuk építési-, vagy használatbavételi engedélyt. Az örökség útján szerzett ingatlanoknál a tulajdonosok gyakran az eladásnál szembesülnek azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartási térkép és a valóság eltér egymástól.
Az örökösökben általában akkor tudatosulnak mindezek, amikor például jelentkezik egy vevő, aki bankhitelt szeretne felvenni vagy állami támogatást igényelni az ingatlanra. A földhivatal ingatlan-nyilvántartásában és a térképmásolaton a jogszabályban meghatározott, feltüntetésre kötelezett építményeknek szerepelniük kell. A vételár kifizetéséhez szükséges hitel miatt értékbecslő szemléli meg az ingatlant. Mi történik, ha ilyenkor derül ki az igazság?
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kérdésünkre azt a választ adta, hogy „az eltéréseknek számos oka lehet, rendezésük módját minden esetben jogszabály határozza meg”. A tájékoztatás szerint gyakran előfordul az az eset, hogy az épület építési engedéllyel épült, de használatbavételi engedélyt nem kértek rá, vagy kértek ugyan, de az épületet már nem vezették fel az ingatlan-nyilvántartásba. „Előbbi esetben a használatbavételi engedélyt pótolni kell, amihez változási vázrajz szükséges, és ezt követően vezethető fel az épület az ingatlan-nyilvántartásba. Ha rendelkezésre áll a használatbavételi engedély, akkor a változási vázrajz elkészítése után történhet meg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés. Mindkét esetben az örökösnek kell a felvezetést a földhivatalban kérelmezni” – közölték.
Gyakoriak az olyan esetek, hogy az örökölt ingatlant jogszerűen, engedéllyel építették, majd azt később engedély nélkül bővítették. „Ilyenkor az a döntő, hogy az engedély nélküli bővítés mikor történt. Ha 10 éven belül, és a bővített rész egyébként az előírásoknak (pl. a helyi építési szabályzatnak) megfelel, az építésügyi hatóság fennmaradási engedélyezési eljárást folytat le, és megadja az engedélyt az épületre. Ha a bővítés 10 évnél régebben történt, és szakszerűen készült, az építmény meglétének igazolása céljából az építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki.”
A kormányhivatal tájékoztatása szerint mindkét eljárás esetében kérelmet kell benyújtani az építésügyi hatósághoz, amihez mellékelni kell a záradékolt épületfeltüntetési vázrajzot. Ha lezárultak az eljárások, a földhivatali átvezetést az építésügyi hatóság kezdeményezi.
Mi a helyzet azonban akkor, ha a 20–30 éve engedély nélkül felhúzott melléképület vagy toldalék miatt a telek beépítettsége meghaladja a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) megengedett mértéket? A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény szerint a 10 éves elévülési idő miatt az építésügyi hatóság bontásra már nem kötelezheti az örökösöket, és bírságot sem szabhat ki. Ugyanakkor a túlbeépítés miatt hatósági bizonyítványt sem adnak ki, így az épület jogilag rendezetlen marad, ami meghiúsíthatja a vevő bankhitelét. Ilyenkor megoldást jelenthet a telken lévő egyéb, könnyen elbontható kisebb építmények (pl. régi ólak, bódék) önkéntes lebontása, amivel a beépítettség a megengedett határ alá szorítható, és a lakóingatlan legalizálhatóvá válik.
Hozzászólások