A paradicsom a zöldségfogyasztásunk szempontjából meglehetősen előkelő helyet foglal el, szinte egész évben fogyasztjuk az importnak és a zárt termesztőberendezéseknek köszönhetően. Azért mégis a szabadföldi a legfinomabb, éppen ezért nyáron sokan próbálkoznak a termesztésével, hiszen a kertből leszedett zöldség hatalmas ajándék.
Otthoni gondozása azonban nem mindig egyszerű, mivel nagyon fogékonyak a betegségekre, a kártevők támadják őket és a hőség sem kedvez a termésnek.
Hogyan óvhatjuk meg növényeinket?
A paradicsom meglehetősen kalciumigényes növénykultúra. Nélkülözhetetlen számára a mezoelem, fontos a talajban is kellő mennyiségű és felvehető formában jelen levő kalcium, hogy a kalcium transzlokációja a növényben is zavartalan legyen. Ez az esetek döntő hányadában meg is történik, viszont a nyár folyamán több tényező is gátolhatja azt, hogy a kalcium eljusson a növény legtávolabbi pontjaira, azaz a termésekbe.
A nagy melegben a kalcium gyökéren át történő felvétele sokkal nehezebb, mint egy átlagos talajhőmérséklet esetében. Ez a forró nyári napokon már önmagában elegendő lehet a kalciumhiány kialakulásához. Ráadásul a nyári hőség egyik igencsak gyakori velejárója az aszály, azaz a víz hiánya. Márpedig a kalcium mozgása csak vízben oldott formában lehetséges a növényen belül. Így aszályos időszakokban hiába van a talajunk jól vagy kiválóan ellátva ezzel a tápelemmel, a növény még fel is veheti, de elszállítani már nem tudja.
A kalciumhiány a burgonyafélék, így a paradicsom és a paprika esetében a termések csúcsán, a bibepont közelében előbb a szövetek fellazulását, vizenyősödését eredményezi, majd ezen a felületen megtelepedő szaprofág kórokozók teljesítik ki a terméscsúcs rothadásának nevezett jelenséget. Az ilyen termés fogyasztásra, értékesítésre teljesen alkalmatlan.
Hatalmas pusztítást tud végezni a paradicsomvész is. Ez egy peronoszpórafélék közé tartozó gomba, amely alapvetően nedvességkedvelő faj, de a gyakori szélsőséges nyári hőmérsékletek mellett könnyedén megtalálhatja szaporodásához elengedhetetlen feltételt, ami a levélzet felületi vízborítása. A nyári melegben a fitoftóra rendkívül gyorsan terjedhet. Akár pár nap alatt komplett táblákat tud teljesen tönkre tenni. Kertünkben ezért érdemes ellene preventív módon védekezni. A réz hatóanyagú fungicid alkalmas lehet. Ha a kórokozó már megjelent, és a területet öntözzük, vagy csapadék érte, akkor viszont csak a hatékonyabb, felszívódó hatóanyagú készítmények alkalmazásával lehet a kórokozó terjedését meggátolni.
A paradicsom sok kártevőnek is a céltáblája lehet. A lédús, puha szövetekben gazdag növény a nyár folyamán ideális táplálék a különféle szúró-szívó szájszervű rovarok számára. Sajnos az invazív címeres poloskák közül a vándorpoloska és a délkelet-ázsiai márványos poloska is nagy szeretettel lakmározik a paradicsomból. Szívesen társul hozzájuk a szintén invazív amerikai lepkekabóca is.
A poloskák és a lepkekabóca közvetlen kártétele, a szívogatások során elveszett víz és tápanyagok általában nem jelentős. A közvetett kártétel már annál inkább. A védekezés elméletileg egyszerű, mivel a szintetikus piretroid hatóanyagú inszekticidek mindegyik kártevő ellen igen jó hatékonyságot mutatnak.
A problémát részben a paradicsom sokszor folyamatos érése okozza, illetve az, hogy sok esetben a lombozat belsejébe a kijuttatás során nem kerül elegendő permetlé. Itt a kártevők egy része túlélheti a kezelést. Érdemes tehát figyelni nyáron is a paradicsomra, mivel még a legnagyobb forróságban is érheti meglepetés a termesztőket.
Forrás: Agrofórum
Hozzászólások