A Debreceni Törvényszék ítéletet hirdetett a hivatalos személy által fontosabb ügyben kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt Sz. Lajos és még 31 vádlott ellen indított büntetőügyben.
A bíróság Sz. Lajos I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 6 rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében és 15. rb. hivatali visszaélés bűntettében. Ezért őt 8 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. S. Márton II. r. vádlottat a bíróság bűnösnek találta 5. rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, 3 rb. közokirat-hamisítás bűntettében, 15. rb. hivatali visszaélés bűntettében, ezért 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Dr. G.Pál III. r. vádlott bűnösségét 3.rb. hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és 1. rb. közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg, ezért 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. 18 vádlott esetében közokirat-hamisítás vagy hivatali vesztegetés bűntette elkövetése miatt 1 – 2 év börtönbüntetést szabott ki a törvényszék – és a szabadságvesztés végrehajtását 2 év, illetve 3 év próbaidőre felfüggesztette, egy vádlottat pedig előzetes mentesítésben részesített. 7 vádlottat pénzbüntetésre ítélt, 3 vádlottat felmentett, míg 1 vádlottal szemben – aki az eljárás során elhalálozott – megszüntette az eljárást a bíróság.
A Debreceni Törvényszék ítéleti tényállásban kis eltéréssel elfogadta és bizonyítottnak találta a vádiratban foglaltakat. A törvényszék a bizonyítékok körében felhasználta a titkos adatszerzés és titkos információgyűjtés során keletkezett hanganyagokat, azonban szűk körben azokat, melyek nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, kirekesztette a bizonyítékok köréből. A lehallgatásokkal kapcsolatban Csizmadiáné dr. Pethő Tímea tanácselnök szóbeli indokolásakor kiemelte: a beszélgetések során a vádlottak tudatosan virágnyelven kommunikáltak egymással. A bíróság a hangfelvételeket okirati bizonyítékokkal, valamint a tanúvallomásokkal vetette össze bizonyítási eljárása során.
Az I.- VIII. r. vádlottak a bűncselekmények elkövetésének idején az OMMF Észak-Alföldi Munkaügyi Felügyelőségénél dolgoztak. A II.r. vádlott 2011 májusától kormánytisztviselőként az igazgatóhelyettesi posztot töltötte be. A többi vádlott olyan cégek képviselője, melyeket érintett, vagy érinthetett munkaügyi ellenőrzés.
A bíróság 48 vádpontot vizsgált meg eljárása során, melyből 24 vádpont az I. r., 20 a II. r., és 4 a III.r. vádlott szerepét taglalja. A vádlottak különböző gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat juttattak jogtalan előnyhöz. Kapcsolataik révén vagy ők maguk figyelmeztették őket – közvetve vagy közvetlenül – a közelgő munkaügyi ellenőrzésre, vagy a kollégáik által megkezdett eljárást igyekeztek befolyásolni. Számos esetben felhívták a helyszínen intézkedő munkaügyi ellenőrt, és megpróbálták rábírni arra, hogy elnézőbbek legyenek a szabálytalanságokkal szemben. Volt, amikor sikerült elérniük azt, hogy a vizsgálat helyszínén dolgozó három feketemunkásból a jegyzőkönyvben már csak egyet szerepeltessenek, vagy ne írják bele, hogy a dolgozói jelenléti ívek hiányosak voltak. A munkaügyi felügyelők közül egyébként többen teljesítették a kérést, akadtak azonban olyanok is, akik figyelmen kívül hagyták. Arra is volt példa, hogy az egyik vádlott előre szólt a cég képviselőjének, hogy bejelentés érkezett ellenük, így számíthatnak ellenőrzésre; máskor pedig még a bejelentő adatait is közölték.
A kedvezményezettek több gazdasági területről kerültek ki, volt köztük vendéglátóhely, húsbolt, pékség, cipőbolt, autószerelő műhely, takarító vállalkozás. Az érintett cégek többféle hasznot is húztak a kapcsolatból. Legtöbbször elmaradt, vagy kevesebb lett a munkaügyi bírság, fel tudtak készülni előre az ellenőrzésre, pótolni tudták hiányosságaikat, vagy éppen tudták, hogy mely napokon kerüljék el a feketefoglalkoztatást. Volt olyan is, ahol előre egyeztetett időpontban és irányvonalak mentén folyt az ellenőrzés, és jóval alacsonyabb – 200. 000 forint – bírságot szabtak ki. A bíróság több tényállás esetében megállapította, hogy az I-II. r. vádlottak – az elsőrendű vádlott például áron alul vásárolhatott telefont, húsáru ajándékcsomagot kapott, ingyen vadászaton vehetett volna részt, amely azonban a rossz idő miatt elmaradt, a II. r. vádlott élelmiszercsomagot illetve egy alkalommal 100.000 forintot is átvett, míg a III. r. vádlott is kapott többek között italokat és sporteszközt – több alkalommal jogtalan előnyhöz jutottak.
A Debreceni Törvényszék ítélete nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a tárgyaláson jelenlévő vádlottak és védőik vagy fellebbezést jelentettek be, vagy ugyancsak három nap gondolkodási időt kértek.
A bíróság ügyészi indítványra az I. és II. r. vádlott vonatkozásában lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
Hozzászólások