Negyvenhárom gyanúsítottja van az ügynek, amelyben egy bűnszervezet csaknem félmilliárd forintot csalt el a kis- és középvállalkozásoknak állami garancia és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal. A szövevényes ügy bizonyítására a nyomozók négy szekrényt megtöltő könyvelési anyagot foglaltak le, és 40 terabájt mennyiségű adatot dolgoztak fel. A központ Debrecenben volt.
A képzett, könyvvizsgálói és adószakértői ismeretekkel bíró személyek által irányított bűnszervezet hamis iratok, banki igazolások felhasználásával, egy céghálózaton keresztül, stróman ügyvezetők segítségével nagy összegű vállalati hiteleket vett fel több ismert pénzintézettől. A cégeket jól prosperáló társaságoknak tűntették fel, majd azokat a kölcsön felvételét követően a hitelező bank számára elérhetetlenné tették, fantomizálták. A könyvelési körfolyamatban nemcsak hamis számlák, hanem manipulált banki igazolások, fiktív mérleg adatok, eredmény kimutatások, főkönyvi adatok igazolták a társaságok megfelelő pénzügyi helyzetét.
A banki ügyintézésre általában a hatóságok előtt ismeretlen, büntetlen előéletű személyeket alkalmaztak, akik a hitelösszeg jóváírása napján a pénzt kisebb tételekben, készpénzben azonnal felvették vagy továbbutalták. A kiutalt hitelösszegeket újabb vállalkozások tőkéjének növelésére fordították, ezáltal hitelképessé téve őket újabb kölcsönök felvételére. Annak érdekében, hogy az illegális jövedelmeket elválasszák a forrástól, a bevételeket úgy rejtették el, hogy a jövedelem végállomása, valamint a bűncselekményből származó pénz közötti kapcsolatot ne lehessen felderíteni. A pénz útjának álcázására, a pénz „tisztára mosására” keresztező és fedő műveleteket, téves, hibás utalásokat, illetve többszöri, több cég közötti követhetetlen, látszólag rendszertelen, azonban az elkövetők által előre megtervezett elektronikus átutalásokat hajtottak végre.
A bűncselekményből származó vagyont beillesztették egy legálisan alapított vállalkozásba, ott bevételként tüntették fel, mind a bevételi, mind a kiadási könyvelési adatokat meghamisították. A bűnszervezet tagjainak „leosztott” feladata volt: valaki például a könyvvitelért, az informatikai háttér megteremtéséért, valaki a pénzintézetekkel történő kapcsolattartásért felelt. A névleges ügyvezetők beszervezése a szervezet három irányítójának közös feladata volt.
A bűnszervezet feje, egy 48 éves debreceni nő jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Ellene több büntetőeljárás van folyamatban. A három irányító személy közül az egyik jelenleg is szökésben van. Ellene nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A NAV pénzügyi nyomozói üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás és különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett csalás miatt javasolnak vádemelést a Hajdú-Bihar megyei Főügyészségnek.
Hozzászólások