Tanyák villamos energia fejlesztési pályázata során megvalósított összejátszás miatt marasztalt el a Gazdasági Versenyhivatal összesen öt napelem kivitelezéssel foglalkozó vállalkozást. A versenyhatóság a vizsgálat során feltárta, hogy összesen 27 egyedi pályázat esetében tanúsítottak versenykorlátozó magatartást a vállalkozások. Az öt cégre összesen közel 9 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a GVH Versenytanácsa.
A Gazdasági Versenyhivatal 2023-ban indított eljárást hét napelem kivitelezéssel foglalkozó vállalkozással szemben az Integritás Hatóság (IH) bejelentése alapján. Az akkori gyanú szerint a cégek versenykorlátozó egyeztetéseket folytattak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap finanszírozásából megvalósuló, „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” elnevezésű pályázati projektek kapcsán.
Az eljárás során a GVH feltárta, hogy a hétből öt vállalkozás a projekt keretében 27 egyedi pályázat során valósított meg versenykorlátozó magatartást – kért, illetve nyújtott támogató ajánlatot egymástól és egymásnak. A vállalkozások közül csak az egy élt érdemi védekezéssel, mely során azt hangsúlyozta, hogy a cégvezető nem tudott alkalmazottjának tevékenységéről, így a vállalkozás maga nem vonható felelősségre az összejátszásért. Ennek kapcsán a GVH felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy a versenyjogi jogalkalmazás tekintetében a vállalkozás egy önálló gazdasági egységet képez így nincs szerepe annak, hogy egy jogsértő magatartást a cég formális képviselője, vagy annak munkavállalója tanúsította.
A versenykorlátozó egyeztetésekkel érintett ajánlati árak összesen nagyjából 80 millió forintot tettek ki, azonban végül ténylegesen csupán 7 millió forint értékben valósultak meg érintett pályázatok. A megállapodás korlátozott gazdasági hatására is tekintettel a GVH Versenytanácsa összesen mintegy 8 millió 949 ezer forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki az öt vállalkozásra (Greentechnic Kft., Technosolar Kft., Első Magyar Solar Kft., AZE Zero Hungary Kft., Rivil Klíma Kft.).
Az ügy az Integritás Hatóság bejelentése alapján indult. A versenyhatóság korábban is jelezte, hogy az IH minden bejelentését megvizsgálja, döntő többségük esetében pedig eljárásokat is indított. A GVH felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a hasonlóan alacsony kiterjedtségű ügyek vizsgálatának társadalmi haszna kétséges lehet, hisz az eljárás során felhasznált erőforrások akár az eljárás eredményeként kiszabott versenyfelügyeleti bírságok értékével is vetekedhetnek. Emellett a kisebb értékű ügyek a jelentősebb kartellek feltárásától vonhatják el a versenyhatóság erőforrásait. Ez olyan esetekben is fennállhat, amikor a GVH felkészült társhatóságaitól, vagy tényfeltáró, jogvédő szervezetektől kap részletesen dokumentált bejelentéseket, hisz a vizsgálati munkát ezekben az esetekben is el kell végeznie.
Ennek megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal hangsúlyozza, hogy a lehető legnagyobb társadalmi haszon elérése érdekében a jövőben is fenntartja lehetőségét, hogy erőforrásait a jelentősebb kartell ügyek feltárására és felszámolására koncentrálja. A priorizálás ilyen formájú lehetőségét a vonatkozó Európai Uniós irányelv, valamint a magyar Versenytörvény is biztosítja a GVH számára.
A GVH nemzetközi összevetésben is aktív a kartellek feltárásában. Jelenleg 22 különböző kartell ügyben folytat eljárást, összesen mintegy 1800 tendert vizsgálva. A folyamatban lévő kartell eljárásokban érintett vállalkozások száma meghaladja a 250-et. 2025-ben a GVH három nagy kartellügyet zárt le 2,2 milliárd forint bírság kiszabásával, és öt új ügyet indított. 2026-ban pedig már hat új kartell eljárás megindítására került sor.
Forrás: GVH
Hozzászólások