Pörgetem ezt a viharvert üzenőfalat lefelé, s látom, hogy körülbelül minden ötödik-hetedik bejegyzés erről a tragikus sorsú, nomád életet élő, Franciaországban elgázolt srácról szól. Érthető és vitathatatlan a döbbenet, tény a tragédia. De azért van még itt valami.
Őszinte leszek, a héten, halálhíre kapcsán vettem először tudomást a Gecse Balázs Gergő létezéséről. Kérdeztem családtagokat, ismerősöket, barátokat, kollégákat arról, hogy hallottak-e a tragédiáról, s szinte egyöntetűen dobták vissza a kérdést: Ki?, Kicsoda? Az meg ki?
Ebben az esetben két megoldás van. Vagy én és a komplett rokoni-ismerősi-munkatársi köröm válogatás nélkül egy műveletlen bunkó, vagy a Facebook népének valamennyi tagja hiperművelt, szuperszenzitív kultúrzseni.
Hirtelen mindenki tudja a srác élettörténetét, családi hátterét, özönlenek az arcomba a R.espect I.n P.eace-ek, ömlenek a könnyező emojik.
Tömegével hőbörgik, hogy minden nyugdíjastól szó nélkül el kell venni a jogsit, holnap meg azon akadnak ki, hogy a 17 éves takony kölyök halálosat gázol.
Elkerülhetetlenül felsejlenek bennem irodalmi tanulmányaim, eszembe jut, hogy hány zseniális írónk, költőnk, publicistánk lett CSAK a halála után ismert, elismert, vagy egyáltalán „vállalható”. Hogy közülük hány szerencsétlen flipperezte végig sanyarú életét a nincstelenség, névtelenség, alkoholizmus, öngyilkosság fantázianevű pokoli négyszögben.
Eszembe jut, amikor őrült módon szinte mindenki francia zászlókkal dobta fel a profilképét, az oroszországi metrós robbantás után viszont orosz zászlót senki nem öltött magára.
Megmosolyogtat, amikor a költészet napján olyan ismerőseim is osztogatják a Szeptember végént, akik azt sem sejtik mi a völgy, s mi a virág.
Valóban érthető és vitathatatlan a kollektív döbbenet. Rettenetesen sajnálom ezt a srácot. Mindemellett azt gondolom, hogy (szegény fiú…) halála után sokkal nagyobb nyilvánosságot kap, mint rendkívül színes és kalandos életében valaha is kapott. Népszerűbb volt a herevasalt csávó, meg az, hogy Majka Curt is, meg nem is Curt. Hogy miért, azt nem tudom, ne tőlem kérdezzék. Én inkább csak kérnék valamit. „Ne ily halált adj, istenem, Ne ily halált adj énnekem!”
SKB
Hozzászólások