Számtalan sportoló álmát törte ketté az a döntés, amely ma negyven esztendeje, 1984. május 16-án vált hivatalossá: csatlakozunk a szocialista tömb országaihoz, és a velük szoros gazdasági kapcsolatban lévő államokhoz, amely valójában a Szovjetunió verdiktje volt, és nem utazunk el a Los Angeles-i olimpiára. A Magyar Olimpiai Bizottság utolsóként jelentette be, hogy hazánk sem vesz részt a játékokon, a hivatalos indok szerint azért, mert az amerikaiak „nem szavatolják megfelelően valamennyi ország sportolóinak biztonságát és a versenyek zavartalan megtartását, ezért úgy foglal állást, hogy a kialakult helyzet nem teszi lehetővé a magyar sportolók részvételét a XXIII. Nyári Olimpiai Játékokon”.
Az igazság az, hogy a távolmaradás a szovjetek válasza volt arra, hogy az USA bojkottálta az 1980-as, Moszkvai ötkarikás játékokat. Amelynek oka a Nagy Testvér 1979 végén indított afganisztáni inváziója elleni tiltakozás volt, s amelyhez további 65 ország csatlakozott.
Már ekkor eldőlt, hogy a szovjet vezetés ezt nem hagyja annyiban. A „bosszúban” részt vettek a magyar politika korifeusai is, akik nem mertek ellentmondani Moszkvának – Romániával és Jugoszláviával ellentétben.
A kijutott sportolók többsége az olimpiai felkészülés közepén, vagy épp a kvóta megszerzése utáni napokban értesült a szégyenteljes döntésről, s arról, hogy nem élhetnek életük egyik, ha nem a legnagyobb esélyével.
A XXIII. nyári olimpiai játékokat 1984. július 28. és augusztus 12. között rendezték meg Los Angelesben, ahol a bojkott ellenére 140 ország közel hétezer versenyzője küzdött a 221 olimpiai bajnoki címért.
Hozzászólások