A pénteki bálványosi nyári szabadegyetem fősátrában a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőivel kezdődött a napi panelbeszélgetés sorozat.
Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár számvetésre és a jövőre vonatkozó célkitűzésekre vállalkozott. Tusványos jelentős eredményeként említette a korábban itt megfogalmazott státustörvényt, a Sapientia egyetem indításának gondolatát, a kettős állampolgárság megadását, a nemzeti összetartozás napjának megünneplését, valamint a nemzeti zászló közintézményekre való kitűzését. Elmondta: eddig 750 ezer határon túli magyar igényelte a magyar állampolgárságot, 700 ezren már esküt is tettek. 2018-ra pedig egymillió magyar állampolgár lesz – fejezte ki reményeit a politikus. Szintén eredményként értékelte a beindított Határtalanul programot, valamint a Kőrösi Sándor és a Mikes Kelemen programot is. A 2010-ben újraindított Magyar Állandó Értekezlet szintén a polgári kormány érdeme, mint ahogy az is, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumába tervezik meghívni a diaszpóra képviselőit is.
Augusztusban indul a Petőfi program, melyben 50 fiatal kezdi meg 9 hónapos programját a magyar közösségek identitásának megőrzése érdekében. A kormány által beindított külhoni szakképzés éve pedig a gazdasági megerősítést szolgálja – húzta alá.
Az elért eredmények ellenére azonban égető gond a demográfiai csökkenés, ami egyformán sújtja a hazai és külhoni magyarságot, de leginkább a szórványságban élőket. „Ha a tendencia marad, nem lesz kiért dolgoznunk” – vázolta az államtitkár. Amellett, hogy több gyermek szülessen, el kell érni, hogy a vegyes házasságban élő gyermekek magyar iskolában kezdjék meg tanulmányaikat.
A legsúlyosabb sorsú nemzetrészünkről, a kárpátaljai magyarokról, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke számolt be. Az egy éve tartó háború közepette elismerően szólt a magyar kormány támogatásáról, így a pedagógusoknak nyújtott bérkiegészítésről, az óvodásoknak biztosított gyermekélelmezési programról, valamint a Keleti partnerség programja keretében önkormányzati segítséggel megújult intézményekről. A cél közös: megmaradni közösségként szülőföldünkön – közölte a politikus. Az októberben esedékes helyhatósági választásokról elmondta: összefogásra van szükség a kárpátaljai magyarokkal, mert a bejutási küszöb öt százalékra való emelése megnehezíti a képviselővé válást.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, hatalmas eredményként jelentette be, hogy a Nemzeti Tanácsba a 35 helyre 31-en jutottak be, ám Szerbiába is bevonult a hazai bal-liberális politika, mely megkérdőjelezi az egy a zászló – egy a tábor elvét. A népvándorlás kapcsán azt mondta: az nem magyar-magyar, nem magyar-nyugat-balkáni, hanem világprobléma. Az ideiglenes határzár kiépítését üdvözölte.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, szintén az elvándorlást említette égető problémának, aminek megakadályozására tan- és mintagazdaságok létrehozását javasolta.
Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnöke a bevándorlást említette súlyos gondként, hiszen Bősre például 500 menekültet terveznek elhelyezni. Drámainak nevezte a kisiskolák helyzetét is, hiszen a 260 iskolából 110-et be kellett volna zárni, ám kaptak egy év haladékot – ecsetelte. A jövőre esedékes parlamenti választok előtt nyitni akarnak a civil szféra felé, éppen azért, hogy a mostani 3. legerősebb pártként, megüssék az öt százalékos bejutási küszöböt.
Hordósi Dániel, a legkisebb határon túli magyar kisebbség, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnökeként jelentette be, hogy vészesen fogy a 14 ezer fős magyarság.
Elismerően szólt a magyar kormány könyvtámogatásáról, de ezen kívül tőkeerős befektetőket is várnak a magyarok helyben tartása érdekében.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, az autonómiatörekvések mellett állt ki újfent, mondván, a befizetéseket ott költsék el, ahonnan azok érkeznek. Szólt arról, hogy a tavalyi európai parlamenti választáson az RMDSZ elutasította az összefogást, így csak két képviselője van Erdélynek Brüsszelben, mivel Tőkés László a Fidesz listáján jutott ki. A hét elején választmányi ülésükön döntöttek arról, hogy jövőre önállóan indulnak a helyhatósági választásokon, mivel a Magyar Polgári Párt elutasította az együttműködést. Állítólag 2012 óta létezik paktum az MPP és az RMDSZ között – tette hozzá.
Kép és szöveg: Nyírő Gizella
Hozzászólások