Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az országos népszavazáson, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés – közölte a Nemzeti Választási Iroda szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel.
A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,66 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Mindez azt jelenti, vélhetően nem lesz meg az 50 százalék.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 28,61 százalék 89 097 szavazó
Bács-Kiskun megye 32,41 százalék 137 975 szavazó
Békés megye 31,25 százalék 91 534 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 28,58 százalék 154 810 szavazó
Csongrád megye 31,31 százalék 105 535 szavazó
Fejér megye 31,6 százalék 109 127 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 34,77 százalék 125 252 szavazó
Hajdú-Bihar megye 30,03 százalék 130 372 szavazó
Heves megye 32,8 százalék 80 782 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 30,46 százalék 94 735 szavazó
Komárom-Esztergom megye 30,82 százalék 76 742 szavazó
Nógrád megye 32,06 százalék 51 787 szavazó
Pest megye 30,84 százalék 307 036 szavazó
Somogy megye 31,84 százalék 81 830 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 29,68 százalék 135 941 szavazó
Tolna megye 31,91 százalék 59 716 szavazó
Vas megye 35,45 százalék 73 752 szavazó
Veszprém megye 33,01 százalék 95 896 szavazó
Zala megye 34,18 százalék 78 511 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17.30 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 23,56 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 21,8 százalék 67 875 szavazó
Bács-Kiskun megye 25,2 százalék 107 317 szavazó
Békés megye 24,71 százalék 72 381 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 21,61 százalék 117 051 szavazó
Csongrád megye 24,73 százalék 83 359 szavazó
Fejér megye 24,45 százalék 84 441 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 25,91 százalék 93 356 szavazó
Hajdú-Bihar megye 23,48 százalék 101 915 szavazó
Heves megye 25,45 százalék 62 671 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 24,25 százalék 75 422 szavazó
Komárom-Esztergom megye 23,44 százalék 58 366 szavazó
Nógrád megye 24,73 százalék 39 945 szavazó
Pest megye 24,16 százalék 240 500 szavazó
Somogy megye 24,16 százalék 62 101 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 21,78 százalék 99 740 szavazó
Tolna megye 24,18 százalék 45 248 szavazó
Vas megye 25,7 százalék 53 475 szavazó
Veszprém megye 24,89 százalék 72 307 szavazó
Zala megye 25,22 százalék 57 918 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 15 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 16,37 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 15,72 százalék 48 942 szavazó
Bács-Kiskun megye 18,53 százalék 78 918 szavazó
Békés megye 18,2 százalék 53 327 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 14,61 százalék 79 107 szavazó
Csongrád megye 17,65 százalék 59 492 szavazó
Fejér megye 17,5 százalék 60 451 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 18,54 százalék 66 778 szavazó
Hajdú-Bihar megye 16,99 százalék 73 751 szavazó
Heves megye 18,28 százalék 45 017 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 17,86 százalék 55 563 szavazó
Komárom-Esztergom megye 16,5 százalék 41 073 szavazó
Nógrád megye 16,97 százalék 27 416 szavazó
Pest megye 16,52 százalék 164 445 szavazó
Somogy megye 17,43 százalék 44 794 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 14,85 százalék 67 991 szavazó
Tolna megye 18,01 százalék 33 705 szavazó
Vas megye 18,04 százalék 37 527 szavazó
Veszprém megye 17,79 százalék 51 677 szavazó
Zala megye 17,73 százalék 40 733 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 13 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,25 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 7,26 százalék 22 608 szavazó
Bács-Kiskun megye 8,92 százalék 37 988 szavazó
Békés megye 8,78 százalék 25 705 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6,33 százalék 34 281 szavazó
Csongrád megye 8,28 százalék 27 906 szavazó
Fejér megye 7,89 százalék 27 260 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 8,01 százalék 28 875 szavazó
Hajdú-Bihar megye 8,05 százalék 34 959 szavazó
Heves megye 8,33 százalék 20 507 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 8,73 százalék 27 143 szavazó
Komárom-Esztergom megye 7,12 százalék 17 716 szavazó
Nógrád megye 7,15 százalék 11 552 szavazó
Pest megye 7,1 százalék 70 649 szavazó
Somogy megye 8,14 százalék 20 929 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6,79 százalék 31 120 szavazó
Tolna megye 8,68 százalék 16 237 szavazó
Vas megye 7,79 százalék 16 213 szavazó
Veszprém megye 8,18 százalék 23 755 szavazó
Zala megye 7,88 százalék 18 100 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 11 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,16 százaléka (92 524 szavazó) adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A kormány által népszavazásra feltett kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
A fővárosban a szavazók 0,78 százaléka, 10 522 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.
A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Békés megyében volt a legmagasabb, 1,47 százalék, ami 4294 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Baranya megyében volt: 1,04 százalék, 3238 szavazó.
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 331 szavazókör szavazatszámláló bizottsága megkezdte munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták voksukat.
Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek.
Az országos népszavazáson a szavazókörök zárásáig, este 7 óráig valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgárt várnak az urnákhoz.
Szavazni kizárólag a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító (személyi szám) igazolása után lehet a vasárnapi országos népszavazáson az ország 10 331 szavazókörében reggel 6 és este 7 óra között.
A népszavazáson kizárólag személyesen és – a korábban átjelentkezésüket kérők kivételével – csak a választópolgár lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben lehet szavazni. A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
A szavazatszámláló bizottság feladata ellenőrizni a választópolgár személyazonosságát. A választópolgár bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja személyazonosságát: a kártyaformátumúval és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel).
A bizottság elfogadja a kártya formátumú ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú gépjármű-vezetői engedélyt és az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.
Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító, vagyis a személyi szám a lakcímkártya hátoldalán van, valamint tartalmazza a hatósági bizonyítvány, illetve igazolás a személyi azonosító jelről.
A személyazonosságot tehát nem lehet érvénytelen igazolvánnyal vagy azzal igazolni, hogy a bizottság egyik tagja ismeri a választót. Ugyanez a helyzet a lakcímkártyával is: ha a választópolgár nem régi típusú személyigazolvánnyal igazolja magát, amelyben ez az adat is megtalálható, akkor hiába tudja róla a bizottság tagja, hogy a választókerületben lakik, el kell utasítani.
A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról a jegyzőkönyvvezető jegyzéket vezet.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választó egy borítékot is kap, ebbe teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.
Nem tekinthető érvényesnek az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében.
A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.
Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a népszavazási szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.
A szavazólapokat többféle biztonsági jellel is ellátták. Szabad szemmel látható biztonsági elem az alnyomatos papír, ami a fény felé fordítva a szőnyegszerűen elhelyezett Magyarország-címert mutatja, valamint a Magyarország körvonalát – és benne a 2016-os számot – mutató riccelés, perforálás. A szavazatok elhelyezésére szolgáló körök pedig zöldek.
A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.
Érvényesen szavazni az "igen" vagy a "nem" feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak az egyik válasz "bekarikázása", "besatírozása", "kipipálása", és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak.
A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a választópolgár nem kötelezhető annak használatára. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egy választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében.
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a "rontott" megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem "hazavittek" a választók. Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.
A kötelező betelepítési kvótáról rendezett országos népszavazáson vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,16 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 1,04 százalék 3238 szavazó
Bács-Kiskun megye 1,43 százalék 6087 szavazó
Békés megye 1,47 százalék 4294 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1,11 százalék 6030 szavazó
Csongrád megye 1,34 százalék 4500 szavazó
Fejér megye 1,16 százalék 3991 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 1,23 százalék 4446 szavazó
Hajdú-Bihar megye 1,39 százalék 6043 szavazó
Heves megye 1,36 százalék 3341 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 1,41 százalék 4371 szavazó
Komárom-Esztergom megye 1,05 százalék 2616 szavazó
Nógrád megye 1,12 százalék 1809 szavazó
Pest megye 1,13 százalék 11 218 szavazó
Somogy megye 1,21 százalék 3116 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1,2 százalék 5498 szavazó
Tolna megye 1,28 százalék 2396 szavazó
Vas megye 1,18 százalék 2456 szavazó
Veszprém megye 1,3 százalék 3785 szavazó
Zala megye 1,2 százalék 2767 szavazó
Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 9 óra után lesznek elérhetők az NVI honlapján.
(MTI)
Hozzászólások