Civil szakértők nyilvánosságra hozták az új klímatörvény-tervezetüket, miután az Alkotmánybíróság egy éve megsemmisítette a jelenlegi klímatörvény 2030-as kibocsátáscsökkentési célját – közölte a masfelfok.hu.
Hivatalosan holnap adják át az 57 oldalas tervezetet az Országgyűlés és a Kormány képviselőinek, a korábbi, jelképes erejű szabályozás helyett részletesen foglalkozik a kibocsátáscsökkentéssel, az alkalmazkodással, a társadalmi ellenállóképességgel, valamint a klímaügyek jogi kikényszeríthetőségével.
Dr. Sulyok Katalin, a Durham University és az ELTE ÁJK jogásza, az új civil klímatörvény szakmai koncepcióját szövegező jogászi munkacsoport tagjaként elemzi és összegzi a tervezetet.
Az új tervezet a korábbi „klímavédelem” helyett azt kívánja kifejezni, hogy nem az éghajlat szorul védelemre, hanem a magyar társadalom jelene és jövője, hiszen megfelelő intézkedések nélkül a biztonságos és élhető éghajlat fenntartásának lehetősége van veszélyben.
A tartalmát tekintve is sokkal szerteágazóbb, mint a korábbi klímatörvény. Az éghajlatpolitika mindhárom fő pillérről – mitigáció, adaptáció, reziliencia – részletesen rendelkezik, és külön fejezet szól a zöld gazdaságfejlesztés, zöld vállalatirányítás és zöld finanszírozás kérdéseiről, valamint az oktatás, szemléletformálás, kutatás-fejlesztés, innováció szabályairól is.
Mint olvasható az alapelvei a nemzetközi és uniós környezetvédelmi jog alapelvein túl kimondják a visszalépés tilalmát is, amely szerint az éghajlat védelmének jogszabályban foglalt szintje, így különösen az éghajlatpolitika célkitűzései, intézményi alapjai és pénzügyi kerete nem csökkenthető, kivéve, ha ezt arányos, objektív és súlyos közérdek indokolja.
Dr. Sulyok Katalin részletes elemzése itt található.
Hozzászólások