Nyirkos Istvánt hat évtized kötötte a Debreceni Egyetemhez. Nemzetközi rangú finnugor nyelvészként öregbítette az egyetem hírnevét, a DEAC aktív játékosa és örökös tiszteletbeli elnökeként pedig mindig az összefogást szorgalmazta.
– Rengeteg bíztatást kaptam tőle az elmúlt 10-15 évben, hogy a rendszerváltás követően méltatlan helyzetbe került egyetemi sportot lendítsük ki a nihilből. Azt gondolom, hogy ez sikerült, hiszen az egyetemi sportban új időszámítás kezdődött néhány éve. Nagyon sajnálom, hogy ezt már nem láthatja a professzor – fogalmazott Bács Zoltán kancellár a szerdai avató ünnepségen.
Nyirkos István a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát 1951-ben. Azonnal kinevezték tanársegédnek a Magyar Nyelvtudományi Tanszékre, ahol később adjunktussá léptették elő. Közben már az ötvenes években a Hajdú-Bihar megyei bajnokságban is szerepelt a DEAC labdarúgójaként.
– Tudomány és sport harmóniája, szellemi teljesítmény és testkultúra összhangja, ezek a fogalmak jellemzik leginkább azt az értéket, amit Nyirkos István példaadó pályafutása jelenít meg a Debreceni Egyetem egykori és mai közössége számára – méltatta Bitskey István, a DEAC elnöke.
1963 és 1976 között a Helsinki Egyetemen magyar nyelvi lektorként dolgozott, ahol több magyar nyelvkönyvet jelentetett meg, de szerkesztett magyar–finn szótárt is. 1984-ben lett a nyelvtudomány kanditátusa, 1984 és 1987 között a Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese, 1995 és 1998 között pedig az egyetem oktatási és általános rektorhelyettese volt. Munkájáért megkapta Finn Akadémia emlékérmét és a Finn Oroszlán Lovagrend Parancsnoki Fokozatát, illetve a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. Fia a megemlékezésen a nyelvész apára is emlékezett.
– Nekem nem esti meséket olvasott az édesapám, hanem kisebb nyelvtörténeti előadásokat tartott, ha valamire rákérdeztem. Általa élményekkel telve, szinte észrevétlenül ébredtem rá már gyerekként arra, hogy mi is az a tudomány – emlékezett vissza Nyirkos Péter, a professzor fia.
A futballpályán pedig elképzelhetetlen volt a védelem nélküle, sorozatban 11 mérkőzést hozott le a DEAC-cal góltalanul.
– Habár korán szögre akasztotta a futballcipőt, meggyőződésem, hogy az élvonalban is megállta volna a helyét. Ez pedig az ötvenes évek közepén, amikor még az Aranycsapat játékában gyönyörködtek a szurkolók, nem kis dolog volt – vélekedett Temesvári Miklós mesteredző, Nyirkos István egykori játékostársa.
1969-ben, amikor Nyirkos István már szakosztályvezetőként képviselte a klubot, a DEAC megnyerte a küzdelmeket az NB III Északkeleti csoportjában, és a legsportszerűbb csapat is az egyetemi gárda lett, hiszen egyetlen játékosát sem állították ki.
1977. augusztus 20-án az „örökifjak” mérkőzésén, melyet a DEAC újjáalakulásának 30. évfordulójára rendeztek, a professzor a DEAC aranycsapatában játszott. Elnökségi tagként 1991-ben részt vett a DEAC újraindításában, 1996-ban elnökké választották. 2001-től tiszteletbeli elnökként a DEAC örökös tagja lett.
A professzorról készült mellszobor a Debreceni Egyetem Sporttudományi Oktatási Központja mögötti zöld szigeten kapott helyet a Dóczy József utcai sporttelepen. A bronzból készült alkotást Juha Richárd szobrászművész készítette.
Fotók: Bakos Attila (hajdupress.hu), illetve unideb.hu
Hozzászólások