Minden év október 26-án piros-fehér-piros zászlódíszbe öltöznek a szomszédos Ausztria utcái. A legfőbb osztrák nemzeti ünnep (Nationalfeiertag) a modern Osztrák Köztársaság identitásának, függetlenségének és szuverenitásának legfontosabb szimbóluma.
A második világháború borzalmait követően Ausztria nem nyerte el azonnal a teljes függetlenségét. A szövetséges hatalmak – az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió – négy megszállási övezetre osztották fel az országot, és a politikai vezetésnek egy évtizeden át kellett egyensúlyoznia a hidegháborús blokkok között.
A diplomáciai áttörést az 1955. május 15-én aláírt Osztrák Államszerződés (Staatsvertrag) hozta meg. Ez a dokumentum rögzítette, hogy Ausztria újra szabad, független és demokratikus állammá válhat, azzal a feltétellel, hogy az utolsó külföldi katona távozása után kinyilvánítja katonai semlegességét. A szerződés ratifikálását követően megkezdődött a megszálló csapatok kivonása. Az utolsó külföldi katona 1955. október 25-én hagyta el az osztrák földet.
1955. október 26-án az osztrák parlament (Nemzeti Tanács) elfogadta az örökös semlegességről szóló alkotmánytörvényt. Ez a történelmi lépés garantálta, hogy Ausztria a jövőben nem csatlakozik egyetlen katonai szövetséghez sem (így nem tagja a NATO-nak), és nem engedi meg idegen katonai támaszpontok létesítését a területén.
Bár a parlament döntésének napját már 1956-ban a „Zászló Napjává” nyilvánították, hivatalosan csak 1965-ben emelték nemzeti ünneppé, és 1967 óta élveznek a munkavállalók fizetett munkaszüneti napot ezen a dátumon. Október 26-án Ausztria-szerte számos kulturális, politikai és katonai programot rendeznek, amelyek többsége a nyitottságról és a polgárok bevonásáról szól.
Forrás: Wikipédia
Hozzászólások