Nem kívánatos beavatkozások akadályozzák számos újságíró munkáját Európában: sokan számoltak be megfélemlítésről, fizikai bántalmazásról, zaklatásról és célzott megfigyelésről – derült ki az Európa Tanács (ET) csütörtökön közzétett jelentéséből.
A páneurópai szervezet helyzetértékelése szerint a megkérdezett újságírók közül sokakban félelmet kelt a külső beavatkozás, ami gyakran öncenzúrához vezet.
Az érintettek közel egyharmadát bántalmazták a munkája miatt a felmérést megelőző három évben, 46 százalékukat pedig erőszakkal fenyegették. A beszámolók szerint ez Törökországban és a dél-kaukázusi országokban volt a leggyakoribb, de érkeztek jelentések máshonnan, még európai uniós tagállamokból is.
A kutatás résztvevőinek nagyjából harmada bejelölte a kérdőíven, hogy aggódik a családja és a barátai biztonsága miatt.
Az újságírók 69 százaléka számolt be "pszichikai erőszakról", amelybe a megfélemlítés, a fenyegetés, a rágalmazás és a sértegetés tartozik bele. A megkérdezettek 53 százalékát az interneten zaklatták, bemocskolták a nevüket, a nyilvánosság előtt lejáratták, személyükben támadták őket.
A válaszadók fele tapasztalt megfélemlítést különböző érdekcsoportok részéről, ez a szám a politikai szervezetek vonatkozásában 43 százalék, a rendőrség esetében pedig 35 százalék. Megfigyelésről az újságírók 39 százaléka számolt be.
A vizsgált időszakban az érintettek 23 százalékát vették őrizetbe vagy fenyegették vádemeléssel, jórészt becsületsértési ügyekben.
A résztvevők mintegy háromnegyede azon véleményének adott hangot, hogy nem tud védekezni a célzott megfigyelés ellen, míg 50 százalékuk úgy vélte, hogy nem képes hatékonyan megóvni a forrásait.
A riporterek 21 százaléka jelentette, hogy elloptak, lefoglaltak vagy megsemmisítettek a munkájukhoz kapcsolódó tárgyakat. Szexuális zaklatásról a megkérdezettek 13 százaléka számolt be.
A strasbourgi székhelyű szervezet értékelése szerint az újságírók jelentős részének öncenzúrát kellett gyakorolnia. Minden ötödik megkérdezett azt mondta, hogy a munkáltatója elvárásai miatt nem tárhatott valamit úgy a nyilvánosság elé, ahogyan szerette volna. A megkérdezettek 31 százaléka érezte úgy, hogy tompítania kell egyes cikkei élét, 23 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy nem jelentethet meg bizonyos értesüléseket.
Az újságírók 36 százaléka ugyanakkor azt mondta, hogy ezen nyomás miatt csak még elkötelezettebben harcol a cenzúra ellen.
A jelentés megállapításai között szerepel, hogy az utóbbi években egyre súlyosbodott a sajtószabadságot érő fenyegetés Európában.
A 2016 áprilisa és júliusa között elvégzett felmérés során 940 újságírót kérdeztek meg az Európa Tanács negyvenhét tagállamában és Fehéroroszországban.
(MTI)
Hozzászólások