A koronavírus-járvány várható második hulláma és a gazdasági hatások orvoslása miatt 2021 is gazdaságvédelmi év lesz – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Így a jövő évi költségvetésnek is rendelkeznie kell egy járványügyi és egy gazdaságvédelmi alappal – közölte.
A miniszterelnök arra számít, a következő másfél évben a korábbinál is szorosabb összefüggés lesz a gazdaság állapota és a kormányzati teljesítmény között. "Ha most jól fogjuk csinálni (…), fantasztikus eredményre fogunk jutni" – hangoztatta.
Az önkormányzatok költségvetéséről a kormányfő megjegyezte, mivel 2021 is védekezési év lesz, abban mindenkinek részt kell vennie, "együtt sírunk, együtt nevetünk", az önkormányzatok is "a nagy magyar élet részei". A védekezés kulcsa az összefogás – hangoztatta.
Ha valaki elkezd kibújni a védekezésből, és ezt a kormány hagyja, akkor majd mindenki ki akar bújni – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy egyébként az önkormányzatok büdzséje jövőre jelentősen nő, és adóbevételekből is több lesz önkormányzati szinten is.
"Tehát semmi ok arra a hangütésre, amit most tapasztalunk" – jelentette ki.
Az új nemzeti konzultációról szólva Orbán Viktor azt mondta, mivel ősszel a járvány második hullámára számítanak, a következő néhány hónapban olyan egyetértési pontokat kell létrehozni, amelyek a védekezés újabb időszakában a munka pillérei lesznek.
A jelenlegi koronavírus-helyzetet a miniszterelnök úgy értékelte: rendkívüli jogrendre már nincs szükség, de a járványügyi készültséget fenn kell tartani, ami az operatív törzs működésének folytatását, a kórházparancsnoki rendszer fenntartását és a tisztifőorvos jogköreinek megerősítését jelenti.
Hozzátette, számos európai országénál sikeresebb volt a magyar védekezés, sőt általában a közép-európai országok rendkívül sikeresen védekeztek. Az állampolgárok fegyelmezettsége, a gyors kormányzati döntések, az eltökélt orvosok, ápolók együtt gyakran többet érnek, mint a pénz – jegyezte meg Orbán Viktor.
Kiemelte ugyanakkor, hogy az idősebbekről továbbra sem szabad elfeledkezni, mivel a vírus jelen van, és ha felszaporodik, a célpontja újra az idős emberek lesznek. Ezért bizonyos, időseket védő szabályokat fenn kell tartani.
Az eddigi gazdaságvédelmi lépésekről szólva a kormányfő közölte: jóval egymillió fölött van azoknak a munkahelyeknek a száma, amelyek kormányzati beavatkozás híján megszűntek volna.
Kitért a hiteltörlesztési moratóriumra, amellyel – mondta – több mint kétezer milliárd forint maradt az embereknél, ráadásul kifejezetten a kevesebb pénzzel rendelkezőknek jelentett segítséget. Megjegyezte: noha a bankok nem hívei a kamatmoratóriumnak, de lehet velük tárgyalni, és sikerült olyan megoldást találni, hogy nekik is "viselhető a dolog". Hozzáfűzte, hogy a törlesztések felfüggesztése nem eredményez később kamatos kamatot. "Ha van erős kormány, akkor még a világ nagy finánctőkéseivel is (…) értelmes megállapodásokra lehet jutni" – fogalmazott.
Az EU-s helyreállítási koncepciót úgy kommentálta: az teljesen ellentétes a magyar gondolkodással, amely szerint a pénzt először meg kell keresni, utána kell elkölteni. Ha valaki úgy érzi, jól áll, bízik a jövőjében, és vállalja a hitelfelvételt, akkor azt tegye a saját kockázatára, és ne vonjon bele a saját manőverébe másokat, hogy aztán a végén ők fizessék meg az ő rossz döntésének az árát – fejtette ki.
Jelezte ugyanakkor: be kell látnia, valamit tenni kell, mert vannak államok – nem Közép-Európában -, amelyek nagy bajban vannak.
Az EU-ban a közös hitelfelvételt találták ki, amely ellen ő ugyan berzenkedik, de most kivételesen muszáj ezt az eszközt alkalmazni – mondta.
Közölte viszont: ez nem történhet úgy, hogy a pénzt igazságtalanul használják fel, és csak bizonyos országok részesülnek kedvező pénzelosztásban. "A közép-európai országokkal nem lehet kibabrálni, baleknak nem lehet bennünket nézni" – jelentette ki, tisztességes, fair elosztást követelve.
A V4-álláspontról azt mondta: sikerült teljes egyetértésre jutni, tettek is javaslatokat.
Közölte: pénteken Budapestre látogat Igor Matovic szlovák miniszterelnök a két ország közötti együttműködés megerősítése céljából. Matovicot a Szlovákiában élő magyarok jó támogatójának, rendes embernek nevezte, akinek "van szíve".
Arra a kérdésre, hogy köszönetet mond-e majd a szlovák kormányfőnek a Trianon 100. évfordulóján tett bocsánatkéréséért, Orbán Viktor azt válaszolta: "a bocsánatkérés a politikában egy nagyon nehéz dolog, és nem is tartunk erre igényt szerintem", inkább korrekt viszonyra kell törekedni.
A magyar történelem sem hibátlan, de Trianon példátlan igazságtalanságát semmilyen bocsánatkérés nem fogja orvosolni – fejtette ki, úgy fogalmazva: nem arra törekszik, hogy a múltra vonatkozóan tegyenek egymásnak "sebnyalogatós" kijelentéseket; "nem a múltat kell megváltoztatni, azt nem tudjuk, ezért a múltra vonatkozó megjegyezések szép gesztusok, de nem jön belőlük semmi".
A jövő az érdekes: "a 20. századot elvesztettük, de a 21. századot a magyarok meg fogják nyerni, egy emelkedő, erősödő és győztes ország vagyunk, és azok is leszünk a következő időszakban" – jelentette ki, hangsúlyozva: egy emelkedő Magyarországot egy emelkedő Közép-Európában képzel el. Ezért a szlovák kormányfő jövőre nézve tett megjegyzéseit tartja értékesnek, amelyek a közös magyar-szlovák sikerekről, összefogásról szólnak.
"Az a mi magyar ügyünk, hogy enyhít-e vagy nem a 100 évvel ezelőtti igazságtalanságon néhány mondat. Az enyémen speciel nem enyhít, nem mondom, hogy nem veszem észre az ilyen mondatokat, de ez nem érdekel. Az érdekel, hogy a szlovák és a magyar nép milyen pontokon működik együtt." "Egy erősödő nép vagyunk, aki társakat keres a sikeres jövőhöz" – zárta szavait.
(MTI)
Hozzászólások